Normális ha egy apa a 8-9 éves lányáról készít (pucér) képeket fürdés közben?
Szerintem túlreagálod. A legtöbb szülőnek van képe a gyerekéről, mert szeretünk megőrizni emlékeket. A fürdetés pont ilyen. Sok apa napközben dolgozik, a legnagyobb családi program a fürdetés. Nincs gond, ha ez van megörökítve.
A szülőket nem érdekli a gyerekük pucérsága.
Köszönöm a válaszokat! Nagyon remélem, hogy tényleg csak túlreagálom, meg ha valami történt is, akkor is remélem, hogy legalább nem ő volt.
Egyébként fura, hogy a válaszadók inkább azt mondják, hogy túlreagálom, a szavazók túlnyomó többsége mégis arra szavaz, hogy nem.
Szerintem nem reagálod túl. Az emlékek hiánya, az emlékbetörés, a férfiaktól való rettegés, a szociális fóbia mind gyanús. Önmagában a fotók nem feltétlenül, mert sok családban normális a meztelenkedés, bár nekem kissé fura. Csecsemőről még jobban készülnek ilyen képek, de egy 8-9 éves gyerekről legfeljebb csak akkor, ha nudista a család.
Ennyiből nem lehet megállapítani, mi történt és mi nem. A pszichológussal érdemes tovább konzultálni.
4-5 éves korból fogalmam sincs, nekem is csak villanásnyiak vannak, pár ovis, nyaralós, vagy veszekedős emlék, én sem tudom megmondani, mik voltak velem abban az időszakban, pláne este..
A kép létezését reagálod túl, nem az emlékbetörést. Egyébként nekem nincs(már jóideje) félelmem/tartásom a férfiaktól, csak kistiniként/tiniként volt, akkor is csak néha és minimális, lefagytam a közelükben.
Szóval ha még csak nem is emlékszel, szerintem nem ettől lehetett tekintve, hogy ugyanaz/hasonló történhetett. Intenzívebben reagálsz, ezen hátha segít valami szorongásoldó.. felnőttként nem lehet így élni, akadályoz a boldogságban. Szerezz pár fiúbarátot, akiket veszélytelennek érzel és szép lassan nyiss a világra. Nekem voltak biztos pontjaim, éves barátságok(Akik extrovertált, nyitott emberek voltak), fix társaságok, akik intézték/beszéltek helyettem legtöbbször, így tök jó volt, már tiniként is nagy társasági életem volt(illetve történtek körülöttem a dolgok)
Szerintem önmagában nem jelent semmit a képek létezése, például egy olyan családban ahol a meztelenség nem tabu és senkit nem zavar, el tudom képzelni hogy készül ilyen kép mert miért ne.
Ettől függetlenül nyilván megtörténhetett az hogy gyerekként zaklatás, erőszak áldozata lettél, de erre szvsz a kép önmagában nem bizonyíték, úgy is lehetett volna ilyen ha egy darab meztelen kép se készül rólad (belegondolva a bankrabló se veszi fel fejkamerával ahogy kirámol egy fiókot, nem lenne sokkal logikusabb bizonyítékot gyártani nemi erőszakról).
#45 Oké, nekem 10 éves korom előttről nincsenek emlékeim, nem 4-5. Az emlékbetörés van akkorról.
Oké, de a szavazók a kép létezésére szavazzák, hogy nem.
Nekem elég durva a férfiaktól való félelmem, egyik egyetemi gyakorlatra nem voltam képes bejárni, mert a tanár jelenlététől pánikrohamom lett. (Pedig ő aztán semmit nem csinált.) Nem minden férfitől tartok ennyire, de van több is, ráadásul nem is látok egyértelmű kapcsolatot abban, hogy kitől igen és kitől nem. A kézfogás csak olyannal megy akit régóta ismerek, ismerkedéskor csak nőkkel tudok kezet fogni. Nemegyszer estem le a székről amikor egy kicsit is közelebb hajolt hozzám egy fiú/férfi. És még sorolhatnám.
Attól hogy nem emlékszem ugyanúgy lehet hatással rám, csak még kezdeni se tudok semmit vele. Van 1 fiú barátom benne bízok, vele rendben van a testi kontaktus is (pl.: ölelés), de őt 3 éves korom óta ismerem. Meg van egy volt osztálytársam (fiú) akivel szoktam beszélgetni. De a saját korosztály annyira nem is ijesztő.
De az, hogy szerezzek barátokat akár fiút akár lányt, tök esélytelen. Egyszerű köszönésre nem vagyok képes, mert lefagyok. De nem is szeretnék több barátot. Van 2 barátom meg egy valaki akivel néha beszélgetünk. Bőven elég, több barátságot képtelen lennék fenntartani.
#46 Azért van különbség a bankrablás és a nemi erőszak között. Az utóbbinál egy kép vagy videó az további élvezkedésre jó, a bankrablónak semmilyen pluszt nem adna egy felvétel. De persze abban igazad van, hogy a kép nem jelent semmit.
45.: Az, hogy valaki kamaszként feszeng a másik nem társaságában, még természetes is lehet, ha ez később elmúlik. De az nem normális, amit átél a kérdező. Ráadásul ő már felnőtt.
A másik, hogy nekem rengeteg emlékem van gyerekkoromból, egész történeteket tudok előadni. Már 2-3 éves koromból is vannak emlékfoszlányaim, de 4-5 éves korból nagyon sok minden megmaradt. Regényeket tudnék írni, olyan sok emlékem van. Az is utalhat komoly traumára, ha valaki szinte semmire nem emlékszik a gyerekkorából.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!