Amikor elmentek a boltba és szoltok a szülőknek hogy indultok akk tőletek is meg kérdik hogy mit vesztek?? Titeket nem idegesit?

Ukrán vagy Orosz hadseregben volt? Akkor elhiszem.

Ha a Magyarban, akkor pedig 1960-ban született és Ő még simán azok között volt akik 25 év után elmehettek nyugdíjba tehát 15 évvel ezelőtt. Amit a 'hadseregben" megszokott már régen elfelejtette. :D

Igen, 1960-ban született, magekzseni vagy. 45 évesen ment nyugdíjba, de azóta is minden nap tartja ugyanazt a kondit. Tudod, ez egy életmód. Egyébként nem érdekel a hited, mert én látom apukámon, hogy milyen jól érzi magát. Majd ha a te apád is simán a nyakába veszi a 80 kilós vejét a barackszedéshez, mert “létrát csak a gyengék használnak”, akkor elhiszed majd, hogy van ilyen.

Pedig apu “irodista” volt. Csakhogy 4 gyerek mellett kellett tartania a kondit, különben rég leharcolta volna az élet. Vannak olyan emberek, akik szembe mennek a korral. Na, apu ilyen. Nem mellesleg a barátnője is hasonló kaliber, szeretnek néha versengeni is, hogy kinek milyen eredményei vannak éppen.

Ki mondta, hogy végig “aktákat tologatott”? Nem mellesleg az, hogy irodista volt, nem aktatologatás.

Imádom amúgy a hozzád hasonlókat. Semkit nem tudsz valakiről vagy valamiről és feltételezésekbe bocsátkozol.

Annyira aktát tologatott, hogy kinn volt kiküldetéseken minden második évben hetekre. Amúgy magas rangú tiszteknél a nyugdíjazás nem jelenti azonnal azt, hogy nem csinál már semmit. Mint írtam, a mai napig dolgozik. Egy ilyen kaliberű ember bele is bolondulna a semmittevésbe.

Kicsit gondolkodj el máskor, amikor ismeretlen emberekről gyártod az elméleteidet: ki is vagy te ennek az embernek? Mert jó eséllyel senkije sem.

"Kint volt kiküldetésben hetekig.": Oroszoknál

"Magas rangú tiszt:" 20 éves korában már dolgozott.

?

18 évesen vonult be, igen. Nem az oroszoknál volt kinn, hanem Iránban, Irakban és Afganisztánban. Apu gyerekkorától tudta, hogy katona akar lenni, miután nagyapámat összeverték ‘56-ban. Mama elmesélte neki, hogy nagyapám miért sántít a bal lábára. Neki ez azt jelentette, hogy meg kell javítania a hadsereget, ő majd jó katona lesz, aki védelmezi az ártatlanokat és segít. Emellett végezte el az egyetemet és lett belőle tiszt 22 évesen, tökéletes eredménnyel, kitüntetéssel úgy, hogy akkor már volt egy 2 éves kislánya.

A leszereltetése iszonyú volt számára, mert nem igazi nyugdíjazást kapott, csupán lecserélték a vezérkart és járulékos veszteségként könyvelték el, mint politikailag függetlent, aki nem hajlandó hajbókolni a redvás regnáló hatalomnak (pusztuljon 2006). Viszont utána azonnal jelentkezett tartalékosnak, visszavették aktív állományba szerződéssel és mehetett ki újra.

Neked csak egy aktatologató, nekem és sok ezer másik embernek viszont példakép, aki úgy tárgyalt egy terroristával, hogy az azonnal elengedte a túsz feleségét és három gyerekét, majd letette a fegyvert. Aki nem átallt 50 évesen is kimenni és ételt osztani olyanoknak, akiknek otthona sem volt. És ha kell, a mai napig megy árvízvédelembe vagy más szolgálatra is. Emellett polgári munkát végez.

Ez nem kevés dolog, mert közben felnevelt 4 gyereket és nem semmi útravalóval látott el bennünket. Neki köszönhetünk szinte minden alapot, amivel az életben indultunk a szeretettől kezdve a tanításon át a támogatásig. De nem csak anyagilag, hanem érzelmileg is. Nem hiszem, hogy más apuka leült volna a lányaival és a fiával szexuàlis felvilágosítást tartani és olyan fontos leckét adni, miszerint a szerelem és a bizalom minden kapcsolat alapja, ezek nélkül boldogtalan lesz az életünk. Neki köszönhetem azt is, hogy a kortársaimmal ellentétben én nem az első pasival húzattam meg magam és felejtettem el szégyenemben az egészet, hanem olyannal voltam, aki szeretett és tisztelt engem. Ahogyan a mai napig is olyan férjem, társam van, aki szeret és tisztel.

Egyéb kérdés, ami teljesen irreleváns?

"...példakép, aki úgy tárgyalt egy terroristával, hogy az azonnal elengedte a túsz feleségét és három gyerekét, majd letette a fegyvert"

Ja. Hihető.

Nem érdekel a hited, le is írtam. Gondolom nálatok nem volt olyan ember, mint apukám és nem is ismersz hasonlót. Így valóban nehéz elhinni, hogy léteznek ilyen emberek. Ez nem az én bajom, hanem a tied.

Viszont mivel nem kapcsolódik az eredeti kérdéshez, a továbbiakban mellőzöm a butaságaidat.