Miért olyan ostoba az anyám, hogy napi szinten többször szóvá teszi azt, amit marhára nem lehet egy nap alatt megoldani? Miért képtelen felfogni azt, hogy nemhogy napi többször, hanem naponta is felesleges szóvá tennie?

Csak egy bőrproblémáról van szó. Az ilyen eü részére nem kérek kommentárt, tippeket, voltam vele orvosnál, nem egyszer. A kérdést nem erről szól, hanem anyám idióta hozzáállasáról.

Leginkább csak nyáron jön elő, az izzadás miatt, a nyakam hátuljánál kipirosodik. Én ezt nyáron nem igazán tudom kezelni, mert folyamatosan leizzadok. Ha kezelem, akkor annyi, hogy maximum nem lesz rosszabb, meg nem irritáló érzésre, de ott van. Ősszel, ha már nincs mocsok meleg, akkor egyébként elmúlik, de nyáron konstans meleg van, légkondi sincs se a munkahelyemen, se otthon. Tök rossz, hogy ott van, nagyon zavar, de nem tudok vele mit csinálni.

Anyám meg minden nap, akár többször is, szóvá teszi, ráadásul fintorogva, hogy csináljak vele valamit, kérdezget, hogy kenem-e. Esetleg mondogatja mellé, hogy de mossam meg rendesen, biztos a kosz a baj, stb. Rohadt idegesítő, hogy ezt minden alkalommal eljátsza százszor. Elmondtam neki százszor, szépen is, csúnyán is, hogy nem kell felhívni erre a figyelmemet, van otthon tükör, érzem is, de mintha a falnak mondanám. Mintha debil lenne és nem fogná fel, minden kbszott alkalommal eljátsza újra, ha meg csúnyábban szólok rá, hogy kussoljon már, nem kell naponta ismételgetni, akkor megsértődik.

Már nem élek vele, magamat tartom el, viszont egy kisvárosban lakunk, ha akarom, ha nem, összefutunk, pláne, hogy a mamámat kb ugyanakkor látogatjuk a legtöbb esetben. Elég nonszensz lenne csak azért elköltözni, mert anyámnak okoskodási kényszere van. Azt a hatalmas vörös foltot sehogy sem tudom eltakarni, hogy az jó legyen. Ha lekenem alapozóval, azt leizzadom, ráadásul utána rosszabb, ha olyan ruhát hordok, ami ott takarka a nyakam, vagy a hajammal takarom, akkor jobban beizzad és csak rosszabb lesz. Szóval az lenne a legjobb, és legracionálisabb megoldás, ha a témát illetően anyám befogná a száját.

Ráadásul tényleg rettentően frusztrál a téma, mert ugye nem esztétikus az ott, néha érzésre is kellemetlen. De jó lenne nem tudomást venni arról, hogy ez van, amikor épp nem érzem. Szeretném úgy élni a kis életemet, hogy azt ott kezelem, de amúgy szeretnék nem tudomást venni róla ezen kívül, amikor csak lehet. Erre jön anyám random, és emlékeztet rá minden kbszott véletlen vagy szándékos találkozásnál.