Hogy éreztek azzal kapcsolatban, ha a szüleitek támogathatnának anyagilag, de nen teszik/tették meg?

Az en szuleim nincsenek elereszve anyagilag de regen a tesomat segitettek mikor koltozott, nem volt munkaja de engem nem segitettek semmivel. Igazabol nagy segitseget a tesom sem kapott, szoval nem milliokrol van szo.

Viszont anyam kuld a gyereknek penzt es mikor naluk vagyunk akkor vigyaz ra, foglalkozik vele es apam is szeret vele foglalkozni.

Anyosomek jobban allnak anyagilag mint a szuleim. Nem gazdagok van jo jovedelmuk es jol beosztjak a penzt , tudom hogy sporolt penzuk is van. Viszont soha semmi segitseget nem kaptunk toluk. Anyagi segitseget egyaltalan nem kaptunk toluk de meg csak annyit sem hogy ha elmegyunk kajalni akkor meghivnanak minket. Anyam legalabb meghiv minket etterembe ha megyunk. Aposom osszesen 2 alkalommal fizetett mikor etterembe mentunk, anyosom soha.

Igazabol megszoktam szoval nem arra szamitok hogy ha akarunk valamit venni akkro majd kisegitenek minket

01:05.

De miért kellen az anyósodéknak bármit fizetni nektek, akárcsak az ebédet? Meghívtak? Ha nem, akkor mindenki állja a saját cehjét. Ennyi erővel tőletek is lehetne várni, hogy fizessétek az ő fogyasztásukat. Nem gyerekek vagytok, hanem felnőtt, keresőképes emberek. Szerintem jól teszik, hogy maguknak gyűjtögetnek, tesznek félre, elvégre ezek szerint ők is csak saját magukra számíthatnak majd öregkorukban. Majd ami marad, annak örögségként lehet örülni, de előbb nekik is le kell élniük az életüket, és nem tudhatják, hogy ennek kapcsán még milyen nehézségek állnak előttük, amihez bizony pénz fog kelleni.

A szüleim tehetősek. Engem azzal támogattak hogy ingyen lakhattam otthon 28 éves koromig (nem kellett egy fillért sem hazaadnom). Összegyűjtöttem az önerőt, megnősültem és a feleségemmel vettünk egy lakást. Megélünk.

A szüleim ide oda járogatnak mindenfelé. Én teljesen elfogadom hogy nem adnak nekem milliókat.

Viszont a gyerekemet meg teljesen elkényeztetik.

Sehogy. Elfogadtam, hogy ez van, ők ilyenek, a bérletemet kifizették, amúgy meg suli és diákmeló, hogy a heti kajámat fedezzem.

Természetesen tőlem sem kell elvárni anyagi támogatást, vagy bármit :)

Anyám két éve örökölt egy lakást (megyeszékhely), 40 milliót kapott érte. Sem a nővérem, sem én nem kaptunk belőle egy vasat sem. Meg is mondta, hogy ebből senki nem kap semennyit, és betette a bankba. Oké, hogy lekötötte, de akkor is szarrá inflálódik. Én úgy vagyok ezzel, hogy persze, az övé. De ha valami baja van (81 éves), akkor minden szarral minket ugráltat (és főleg engem, mert én "csak" 200 kilométerre lakom, nővérem viszont 3000 kilométerre. Nekem ez így nem korrekt, én is mondhatnám, hogy van pénze, akkor fizesse meg a segítséget. (Nekem semmi garancia arra, hogy - akár szimpátia alapon - nem a tesóm kapja majd az egészet, vagy valami unokatestvér).

Na jól elkalandoztam, a lényeg, hogy nekem rosszul esik, annál is inkább, mert mindketten, nővérem és én is egy szál bőrönddel lettünk kieresztve az életbe. (N/49)