Anyâm folyamatosan zsarol a lakâssal?

"Hát ha nekik jó, hogy később majd mennek az otthonba, és feléjük sem szagol senki..."

Nos, akkor is lehet így, ha simán csak oda adná a lakást.

Ha az anyád féltene a kapcsolattól, tudna válaszolni arra a kérdésre, hogy egészen pontosan milyen hátrányod származik a pároddal való együttlétből? De erre a kérdésre nemigen tudna értelmes magyarázatot adni; ahogyan írod is, egyszerűen nem szimpatikus neki.

Két dolog történhet.

1. A pároddal való kapcsolat többet jelent neked mint az anyád közérzete. Felnőtt emberként a magad útját járod, azt teszed ami szerinted helyes, bár ezzel nehezebb lesz a lakhatás megoldása, de te hozod meg az életed döntéseit és te is viseled azok következményeit.

2. Az anyád közérzete fontosabb neked mint a magad dolgainak az igazgatása. Így könnyebben jutsz lakáshoz, bár ezzel további évtizedekre függőségben maradsz az anyád akaratától, mert ezt neki köszönheted. Ő ezt maximálisan ki is fogja használni, majd eldönti, hogy te mit akarj és kivel, hiszen már most is ezt csinálja.

"Nos, akkor is lehet így, ha simán csak oda adná a lakást."

Persze, meg a seggemből is szállat ki fekete holló. Csak hát kicsi az esélye.

Ne mosdassuk már az alkalmatlan szülőket. A szülő-gyerek kapcsolat 80%-90%-ban a nevelésen és a bizalmon múlik.

Aki terrorral meg zsarolással akar valamit elérni, az alkalmatlan szülőnek, és már sokkal korábban rontottal el a kapcsolatot a gyerekkel.

13!

Nézd, értem én, hogy szerinted itt csak arról lehet szó, hogy az anya alkalmatlan szülő. Valójában sima lehet ám az is, hogy a kérdező párjával valami oylan komoly probléma van, amit a kérdező nem lát, vagy nem akar elfogadni.

Amúgy meg bizony, van olyan, hogy a szülő mindent megad, a gyerek meg xarik rá.

19 fogalmatlan vagy. Nekem is mindent megadtak gyerekként. Kifelé a tükéletes családot mutatták, csak épp elkönyveltek link trógernek, kihasználták ellenem azt amit bizalmasan elmondtam nekik, visszaéltek ezekkel a dolgokkal, ahol tudtak, kigáncsoltak, elleneztek mindent, amit magam akartam.

Áztattak mindig mások előtt, amikor elkezdtem járni főiskolára, akkor is az avolt, hogy "úgysem fogom megcsinálni". Közben megkaptam, hogy csak élősködök, amikor errel elmente levelezőre, akkor az volt a baj, hogy úgysem fogom bírni.

Amikor meg csak nem akartam kihullani, akkor azt terjeszetették, hogy "áh, az csak levelező, ott nem követelnek semmit".

Külfölddel ugyanez volt a helyzet. "Úgyis mindenki hazamenekül". Ennek majd' 20 éve. Azóta elnyugodtak és a távolság megoldotta, és az a pár nap ami együtt töltünk normálisan telik.

Viszont azóta is meg vannak győződve, hogy én voltam mindig kezelhetetlen tróger, ők tökéletesek voltak, mert amikor már égett a ház, akkor nagy kegyesen, utána évekig tartó felhántorgatás árán kisegítettek.

Az ilyet a külvilág (pl. te is), úgy látnád, hogy hogy lehet ilyen mintaszülőknek igyen tróger gyereke.