Mi volt szüleid azon tulajdonsága ami nagyon idegesítő lett mire felnőttèl?

Képmutatás, jópofizás, hazugságok egymásról, egymásnak, stb.

De a családomban ez a jellemző - szemtől-szembe soha semmit nem mondanak, csak a másik háta mögött, vagy épp már a fél település tudja.

Semmi baj, de csodálkoznak, hogy nem járok haza csak évi egyszer, és hogy semmit nem tudnak rólam. :D

Nagyon jó szülők (apám csak volt) és hálás vagyok értük, mert tényleg szavam nem lehet, de azért vannak/voltak apró kis hülyeségeik.

Anyám állandóan matat, mint valami kisegér. Egy pillanatra se tud megállni, mindig valamit molyolnia, szöszmötölnie, pepecselnie, babrálnia kell. :) Ha két percig nem mozdulhat meg, már szenved. Mindenki fekszik, nyugszik, anyámnak meg 2 percenként eszébe jut valami és felugrál.

Anyám: "Jujj, még ez, jujj még az..."

Család többi tagja: "Feküdjél már le te is azt' nyugodjál!!! :D"

Apám (már nem él), ő meg okoskodó volt. Mindig mindenkinél mindent jobban tudott. Ha azt mondtam 10, akkor ő azt mondta 11. Ha 120, akkor ő kijavított és azt mondta 120,5. És akkor örült, hogy "ő nyert". Nem mintha lett volna bármi jelentősége is annak, hogy 10 szem ribizli van a tányéron vagy 11. Vagy hogy 120 km-re utazunk vagy 121-re. :)

De amúgy tényleg jó fejek (voltak).