Mit tennétek a helyemben? Mit javasoltok?
Egyedülálló kétgyermekes édesanya vagyok. 2 fiam van. Nagyon szeretem őket de úgy érzem hogy most zsákutcába kerültem.
A kisebbik fiam a nyáron végzett az egyetemen és hazaköltözött hozzám.(Ez szerintem elég sok szülővel megtörtént már)Egy panel lakásban lakunk ketten. A másik fiam már a barátnőjével lakik külön. Nagyon jó állást kapott a fiam. Kiváló fizetéssel, nettó 600 és a szakmájában sikerült elhelyezkedni. Viszont nagyon kezd megromlani a viszonyunk. Nem a pénzen veszekszünk. Úgy beszéltem meg vele,hogy havi 40 ezret add nekem (ami nem sok, kb 2 hétvégi ebéd) és így 500-at kényelmesen el tud tenni. Mivel jól keress és csak 23 éves és még 1.5 évig kapja ezt a jó pénzt a teljes jövőbeli életét meg tudja alapozni. A cél az,hogy szedjen össze önerőt hogy aztán ne albérletbe kelljen mennie. Hiszen albérletben szinte kizárt hogy az ember tudjon hosszútávon spórolni tisztességes összeget. De sajnos folyamatosan veszekszünk, nézeteltérések vannak közöttünk. Illetve a fiam is feszült. A nagyobbik fiammal is átéltem de miután külön kezdte élni a saját életét (ami a normális ugye) azóta egyszer sem vitáztunk. A kisebbik fiam (aki ugye velem él) is mondta hogy legszívesebben már elköltözne. Megmondta kerek perec hogy lányt se hozna fel az anyjához mert cikinek tartaná. Én is annak a híve vagyok,hogy lassan ideje mennie. Viszont én is tudom,hogy még ezt az 1.5 évet valahogy ki kell bírnunk hiszen akkor nem albérletbe kell majd mennie hanem saját lakása lehet. Ami 25 évesen szerintem remek. De félek hogy nagyon el fogunk hidegülni egymástól. Már most is alig beszélünk. Nem tudom hogy mi lenne a jó megoldás. Nagyon szeretem a gyermekem de úgy érzem pokol lesz ez az 1.5 év még közösen. De közben azt is tudom hogy hosszútávon az a jó ha itthon spórol.
Ha kezdőként keres 600ezert, később kereshet többet, akkor is ha külön él.De gyerektelen fiatalként lehet másodállást is vállalni annak aki lakásra gyűjt.Ezer százalék,hogy nem élnék anyámmal fiatalként,ha ennyit keresnék,és a gyerekemnek sem erőltetném ezt az együttélést,ha ő sem akar.
Menjen nyugodtan albérletbe, rakjon csak félre 300ezret havonta, és nem 25,hanem 27 évesen lesz önerője, de senki idegrendszere nem megy rá a gyűjtésre.Segíts neki albérletet keresni,ne fogd vissza.
Nekem az jön le az egészből, hogy TE nem engeded elköltözni,és ezen van a vita.
Legyél önzetlen, add ezt karácsonyi ajándéknak, hogy most elkezdtek albérletet nézni,és január/februárban elköltözne.
Az egyetemet végzett,600ezret kereső fiad,megfogja állni a helyét az életben!
Jah, az lemaradt!
Tudom, és megértem, hogy őszintén jót akarsz a gyerekednek, mert nagyon nagy segítség az önerő.DE BÍZZ BENNE!!!
Ha 24 évesen,elvégezte az egyetemet(okos,kitartó), van 3 milliója(spórolós), 600ezeres fizetése(jó abba amit csinál,szolgalmas),akkor ő nem egy elveszett ember,hanem egy dolgos, szorgalmas fiú.Akkor is ilyen marad,ha elköltözik.
Már adtál neki alapokat(gyökereket),most az a dolgod,hogy szárnyakat is adj!!
Vszeg te is olyan vagy, mint a mostohaanyám, hogy aki másképp gondolkozik, ott meg generálod a problémát és hisztizel a semmin.
Én is ezért "hidegültem el" tőle. Konkr. nem beszélünk 10 éve.
"A kisebbik fiam (aki ugye velem él) is mondta hogy legszívesebben már elköltözne"
És amikor ezt elhangzott, te mit mondtál, hogy reagáltál?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!