Depresszió miatt hazaköltözni közel 30 évesen?

Kezdem az elején, iskola mellett diákmunkáztam, 20 éves korom óta eltartom magam, főiskolát is végeztem. 20-on éves korom elején elköltöztem otthonról, összeköltöztem a párommal akivel összesen 6 éven keresztül voltam párkapcsolatban.

A jelen pedig az, hogy fél év telt el a szakításunk óta, ő hagyott el engem, nagyon fáj azóta is, nem tudtam túltenni magam rajta. Vannak gyerekkori traumáim (szüleim toxikus kapcsolata,majd válása, ilyesmik) azokon sem tudtam túltenni magam.

Szorongok, pánikolok főleg ha egyedül vagyok esténként, emiatt vényköteles nyugtatót szedek.

A szakítás miatt csóróbb lettem, elköltöztem egy kicsi albérletbe amit utálok! A fél fizetésem kiadom egy szoba konyháért, alig marad pénzem másra, a hónap 2. felében a legolcsóbb kajákra telik csak. Így nem lehet élni hosszabb távon...

Ma tudtam meg, hogy év végén (dec.31.) leépítik az egész csapatot a munkahelyemen...

1 hónapom van, az alatt tudnék találni mást, átmenetileg bármit (budapest) , csakhogy a magánéleti problémáim, a szorongásaim és az albérlet melletti csóróságom miatt most nem is akarok.

Arra gondoltam, hogy a nagy leépítésre hivatkozva pár hónapra hazaköltözöm Mama hotelbe, munkanélküliként (azt a havi 120 ezres álláskeresési járulékot megkapom 3 hónapig) csövezni. Most úgy érzem a depresszióm miatt nem akarok dolgozni.

Szerintetek nagyon nagy hülyeséget csinálnék ezzel?