Kérlek adjatok értelmes tanácsokat mit tegyek?

"mutatom azt a példát a gyerekemnek"

Na akkor itt egy válasz egy gyerektől, akinek olyan anyja volt, mint te: nálunk otthon az volt a természetes, hogy az anyám minden sz@rt elvállalt és megcsinált mindenkinek, közben panaszkodott folyamatosan, hogy ő milyen fáradt, mennyi mindent megtesz, de ha évente egyszer két mondatnál többet tudtam beszélni vele más témáról, már csodálkoztam. Aztán, amikor rájöttem, hogy nem ez az általános, nem ez a normális, hogy a barátnőim anyja velük is foglalkozik, és nem fontosabb "mindenki más" a saját gyereküknél, akkor rendesen megdöbbentem.

Anyámmal a kapcsolat akkor romlott meg végképp, amikor fellázadtam az ellen, hogy engem is be akart fogni a "segítségbe", és én közöltem, hogy nem vagyok hajlandó 4 órát buszozni oda-vissza 6 átszállással, csak azért, hogy a nagymamám testvére keresztlányának a fodrászának a testvérének elhozzak egy gyógypapucsot. Akkor ugyanúgy fröcsögött rám, mint te a 21-es kommentedben, én voltam az önző dög, aki hagyna mindenkit megrohadni, stb.

Nem, nekem ez nem követendő, hanem elrettentő példa volt, hogy milyen NE legyek soha.

21.

Teljesen szét vagy esve és nem tudod józanul szemlélni már a helyzetedet.

Te nem felelsz a nagyszüleidért.

A saját gyerekeiddel való türelmes, teljes anyát nyújtó törődés lenne a legfontosabb.

Teljesen tönkre fogsz menni, kiégett, megkeseredett roncs leszel, ha tovább folytatod ezt.

Már most is milyen agresszív vagy!

Olvass be úgy anyádnak, mint a hozzászólóknak!

"Olvass be úgy anyádnak, mint a hozzászólóknak!"

Nem fog, ahhoz túl gyáva. Csak itt tud felháborodni az érintettek háta mögött.

Nem fog. Amit most csinált, azt hívják kivetítésnek. Nekünk olvasott be úgy, ahogy valójában nekik szeretne. De ugye a tekintélyt parancsoló személyeknek nem lehet, mert mit fognak gondolni.

Kérdező, a gyermeked érdekében pszichológus. Minél hamarabb. Azt fogja látni, hogy anyának nincs autonómiaja, anya nem tud határt húzni, kiállni magáért, vele mindent meg lehet tenni.

A gyereked ellened fog fordulni, ha nem tudsz egy biztonságos hálót szőni alá. Jelenleg nem tudsz.

"Na üzenem azoknak akiknek az volt segítség hogy én egy szar anya vagyok illetve hogy szarjak rá az egész családra hogy idős otthonba sajnos ti fogtok megrohadni nem én :( "

Nincsen garancia arra soha, hogy nem így végzed. Nem biztos, hogy a te gyerekeid idővel nem fognak rád szarni, főleg ahogyan most csinálod a dolgaidat. Csak az érdekel, hogy megfelelj a nagyanyádnak, annak aki anyádat egy önző mihaszna tyúkká nevelte. Közben meg várod a nem létező csodát, hogy az elkényeztett anyád megváltozzon.

Nagyiékkal mérjétek fel mire van szükségük, és oldjátok meg max heti vagy kétheti egyszeri nagybevásárlással, esetleg házhoz rendeléssel.

Ha a mami nem tud főzni, vigyenek neki házhoz ebédet.

Ismerek olyan fiatal anyukát, aki maguknak is rendel, mert neki a gyerekek és a saját háztartása főzés nélkül is untig elég. Nem lesz agyonhajszolt, stresszes.

Nem kell mindent a tulajdon kezeddel megcsinálnod. Mivel rád is rádfér a segítség, légy elnézőbb magaddal, és szervezd ki bátran a tennivalókat, akár idegen hivatásos segítőknek is.

"Na üzenem azoknak akiknek az volt segítség hogy én egy szar anya vagyok illetve hogy szarjak rá az egész családra hogy idős otthonba sajnos ti fogtok megrohadni nem én :( Mert nem én mutatom azt a példát a gyerekemnek, hogy ha terhes az aki felnevelte hagyja ott retekbe egyedül megdögleni."

Anyósom végül hosszas könyörgésre hajlandó volt eladni a lakást es öregek otthonába vonulni. 1 hónap múlva már hálásan köszönte, hogy rávettük. Ott volt 24 órás orvosi ellatás, nem kellett rettegni, hogy épp mikor falad ki az ödémás lába, meg hát éjjel is kísérték vécére, figyelték, hogy egyen-igyon, tápláló ételeket kapott, takarítottak neki, mi pedig annyiszor és akkor mentünk be, amikor es ahányszor csak akartunk. Ez lett, ahelyett, ami előtte volt, hogy mindenki feszült és fáradt, de nem tudunk úgy gondoskodni a mamáról már, ahogy kéne, pedig nem volt már senkinek semmi szabadideje, a lakás koszos, a mama idegbeteg es szarul van, retteg az eleséstől stb. Ennyit arról, hogy otthagytuk az idősotthonban egyedül megrohadni, ahol nyugalomban es örömmel élt még 3 évet, és még új barátokat is szerzett. Te nyugodtan áldozd fel a saját családodat és a gyerekeidet, meg saját magadat is, egy olyan helyzetért, amiben senki sem boldog igazán. Mi az otthont választottuk, és nagyon jól tettük.