Segítség a férjem lánya nem is a lánya?
A Férjemnek van egy kislánya az előző házasságából aki már 17 éves,én nagyon kedvelem illetve meg is szerettem!
8 éve ismerem őt,nagyon hasonlít a férjemre és a közös kisfiúnkra is.
Pár hete összeveszett az anyukájával és átjött hozzánk,sírva elmondta hogy az anyja barátnője azt mondta neki hogy az apja nem is az apja!!
Ebből nagyon nagy lelki trauma lett, az apja megnyugtatta hogy de ő az apukaja.
A lány a fejébe vette hogy vesz egy tesztet vett is le vette a mintát amit most bontot ki az apja és APASÁG KIZÁRVA! Ez el a papíron. Valami baj lehet? Neki még nem mondtuk de,nem is titkolhatjuk hogy nálunk van a papír mert értesítőt kapott e-mailben.
Az apja sem érti hogy mi lehet. Nagyon szeretjük őt.
Én megtenném azért, hogy a lehető legkevesebbet sérüljön a gyerek és nagyobb legyen az esélye egy normális egészséges életre. Mert mivel jobb, ha megtudja? Mi változik, akkor tudni fogja ki az apa? Nem. A lelkében elindulnak a negatív folyamatok, amiknek nem tudhatjuk a következményeit? Igen. Tudhatjuk, hogy ezek a negatív folyamatok miként fognak felbukkanni és mikor, hogy adott esetben lehessen kezelni? Nem. Én ezt speciel elcsalnám és nem magam miatt, hanem a gyerek érdekében. Ha megélt 15-16 évet relatív nyugodtan abban a tudatban, hogy van apja, akkor minek bolygatni? Származik belőle bármi jó? Nem. Az más tészta, hogy mit érdemel az anyja és a drága barátnője...
Nyugodtan megjátszhatod itt nekem a nagy igazság bajnokát és az erkölcs csőszt kedves 22-es, csak nem rólad van szó. Hanem egy fiatal, az életről és az abban megbúvó töménytelen igazságról még mit sem tudó fejlődő szervezetről. Nem fog még az a gyerek elég igazságtalanságot és pofont kapni az élettől? De. Akkor minek öntsek olajat a tűzre? De nem vagyunk egyformák. Te így látod, én meg úgy, hogy mi a helyes? Azt senki nem tudja megmondani csak akkor, ha már tudjuk a következményeket is. Nem is értem annak a bizonyos barátnőnek ezzel mi volt a célja, mert ártani egy gyereknek... Ezt rendezzék el a felnőttek egymás közt a gyereket pedig hagyják ki belőle, ez lett volna az egyetlen normális megoldás.
Én értem mit mondasz, de gondolj bele, te hogyan kezelted volna, hogy kiderül egyikről, hogy apádat megcsalta, aki egyébként nem is az apád és szinte semmi esély nincs rá, hogy megtaláld a valódit. Én erre nem tudok mit mondani, mert elképzelni nem tudom mit éreztem volna akkor 17 évesen, most se tudnám megmondani 30 évesen. Ez valami borzalom, hogy egyik napról a másikra kiderül, hogy az anyja egy rakás túrót nem ér, már bocs, hogy ezt mondom, mert legalább megcsaláskor védekezett volna, az apja meg nem is az apja. Itt sajnos két áldozat van a férfi és a gyerek, nagyon sajnálom.
Egyébként honnan tudhatná meg, hogy ki az apja? Mi van, ha nem csak egy férfival volt dolga a drága asszonynak, hanem végigment rajta akkortájt legalább 20, miközben az ura dolgozott, hogy legyen étel az asztalon. De egyébként teljesen megértem amit mondasz, csak ez egy olyan helyzet, amiből jól a két ártatlanul szenvedő sehogy sem fog kijönni. Talán támaszkodhatnának egymásra továbbra is. Mindenesetre innen is borzasztó sok erőt és kitartást kívánok a két áldozatnak.
22es, remélem téged 18 évesen kivágtak anyádék otthonról, hogy megtudd milyen a való élet. Mert ha nem, akkor nincs jogod megmondani ki mit tegyen a saját gyerekével.
Gondolom te mosolyogva néznéd, ahogy a gyereked tönkremegy egy ilyenben. Elképzelem "Semmi baj angyalbögyörőm, igaz hogy a Guszti nem az apád, és az egész eddigi életed hazugság volt, de legalább most nem hazudtunk. Ugye örülsz?"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!