Szülők, hagytátok a gyereketeket, hogy sokadjára is, de jól megtanulják a háztartásbeli dolgokat?
Az én anyum sajnos türelmetlen ember.
Egyrészt a tanulásunk közben is úgy emlékszem, az volt anno.
Másrészt pl. zöldségpucolás, ha nem tetszett -a mai napig is-, mert farigcsálom, akkor átvette, befejezte, és mondta a magáét közben.
Így hogy is tanultam volna meg?!
Sokáig azt hittem, én vagyok a rossz ezért, béna, de rájövök lassan hogy nagyrészt az ő hibája, türelmetlenkedése miatt volt ez az egész és ettől még jó ember vagyok.
És sajnos nehezebben indulok így neki az életnek, -nem pont a pucolásra gondolok -, mert belém nevelte kb., hogy semmire sem viszem majd az életben az ilyen dolgok miatt.
Szerintem fontos a kérdésemhez a tény, hogy itthon élek még.
Ne ekézzétek már szerencsétlen 5-öst. Teljesen normális, hogy így érez. Egyedül gyorsabban végeznél? Nyilván. Tehát útban van a gyerek? Igen. Egyszerűen a nevén nevezte a dolgokat, nincs ebben semmi rossz. A gyerekkel nyilván nem szabad ezt éreztetni, és fontos hagyni gyakorolni, mert ez egy fontos tanulási folyamat, és mindenki úgy kezdte, hogy lassú volt.
Hangosan mantráztatni a gyerekeddel, hogy egy semmirekellő, na az gáz. Magadban azt gondolni, hogy estére se fog elkészülni az ebéd ebben a tempóban, meg ezt név nélkül megtárgyalni, az nem gáz.
10 és 11!
"Igy a aztán nálunk a főzni tanitas úgy működött, hogy megmutattam én hogy csinálom, aztán később, amikor "nem volt útban" gyakorolhatta. Pl reggel nyugodtan elszorakozhatott másfél órát zöldség pucolassal, ha csak délután kellett főzni. Vagy megcsinalhatta a rántást órákkal korábban a leveshez, stb."
Értő olvasas, ugye.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!