Férjemmel már 8 éve vagyunk együtt van egy lányom ő előző kapcsolatból van . Betegség miatt elkezdtünk beszélni erről ha velem történe valami mi lenne vele . Azt mondta van családom . Hogy ez így korrekt ?

Kérdező (31.)!

Aki érti, mire gondolsz, az ugyanúgy tenné, mint te, aki pedig nem, az úgyis csak azt fogja írni, hogy jogilag hogy van ez a helyzet (holott több olyan embert ismerek, aki tartja a kapcsolatot a mostohagyerekével azután is, hogy szétmentek apuval/anyuval, mert a gyerek igényelte, nem tolták a gyerek orra alá a születési akviját, hogy márpedig nem szerepelnek benne). Ráadásul nem egy 2 évesről beszélünk, akit a rokonság el tud tiltani, 14 vagy több évesen ő már azzal találkozik, beszél, akivel akar, ha ez mostohaapu lenne, akkor nyilván nem zárnák el tőle sem.

Nekem elég lenne abba belegondolni, hogy mit tennék, ha összebútoroznék egy pasival, aki hozná a kutyáját is. Az a kutya sem lesz attól az enyém, tehát gondolkozás nélkül be kellene vágnom a menhelyre, ha a pasimmal történik valami, akkor is, ha évekig együtt laktunk, szeretem azt az állatot és ő is elfogadott engem?

Ez egy nehéz helyzet, érthető, ha mellbevágott.

De az is igaz, hogy nem evidens, hogy valaki sajátjaként szeresse másét. Nem korrekt a pasastól hogy ezt nem tisztázta az elején, de őszintén szólva én teljesen megértem. Ezért volt alap hogy gyerekes pasival nem kezdek. Nem lesz a másik gyereke a sajátom. A saját gyerekeimért a végsőkig elmegyek, de máséért nem tudok és nem is akarok. Lehet ha abban a helyzetben lennék, nem raknám az utcára a párom iránti tiszteletből, de nem tudnám úgy kezelni mint a sajátjaimat, ami neki sem jó.

Mondom, az nem korrekt a pasitól hogy mozaikcsaláddá válás előtt ezt nem tisztázta.

"Aki érti, mire gondolsz, az ugyanúgy tenné, mint te, aki pedig nem, az úgyis csak azt fogja írni, hogy jogilag hogy van ez a helyzet"

Értem mire gondolsz, pláne hogy most írom le harmadszorra, voltam ilyen helyzetben. Még mindig nem számít mit akarna a férj, mert a jog erősebb.

#29

"írta a kérdező, hogy nincs a nevén, tehát jogilag nem létezik..."

A kettő nem feltétlen ugyanaz. Az nem derült ki, az apaságát elismerte-e. Ha igen, attól még nem kell, hogy viselje a nevét.

Igaz.

(Bár én úgy gondolom, hogy a kisfiam az "apja nevére került", hisz a születésijében az ő neve szerepel, pedig az én vezetéknevem kapta, de ez tényleg csak értelmezés kérdése.)