Ha a szülő azt mondja a gyerekének, hogy ha tudta volna előre, akkor nem vállalt volna gyereket, mert inkább szívás, mint öröm, akkor nem okoz neki lelki fájdalmat?

Az az érdekes az egészben, hogy előre senki nem tudja, hogy milyen szülő lesz.

Ezért írtam, hogy már az iskolákban lenne jó, ha megtanítanának a szülőségről, gyereknevelésről sok dolgot, mert ez így nincs rendjén, hogy egy csomóan megbánják, mert rájönnek hogy kicsit sem alkalmasak szülőnek.

És ezt a gyerek is érzi. Sajnos.

#26

Az biztos, csak meg kell nézni, hogy hány százezer ember alkalmatlan szülőnek.

Ide sorolom azokat, akik egész nap üvöltenek-ordítanak a gyerekkel/gyerekre, megbánják, hogy szültek (ez inkább azokra jellemző akik nem olyan gyereket kaptak, amilyet elképzeltek) vagy esetleg úgy érzik, hogy elcseszték az életüket, és nincs kiút.

De hát igen, Orbánkánk szerint szülni keeell, mert fogy a magyar nép, de az nem esik le nekik még véletlenül sem, hogy milyen ocsmány helyzet van ebben az országban.

Ha Szlovéniában árvíz van, rögtön küldeni kell magyar mentőhelikoptereket, de ha itt porig ég egy családi ház, aaz nem számít.

Szóval ilyen országba még csak szülni sem érdemes.

Meg basszus, azok akik a kérdésemben szerepelnek, talán jobban végiggondolhatták volna a gyerekvállalást..

Miért? Nem tudták, mi a szívás benne, könyörgöm?

Nem hiszem, hogy nem tudták volna felmérni, hogy na most akkor több-e benne a szívás, vagy az öröm ellensúlyozza a sz*r napokat?

Igen, biztos ők is társadalmi nyomásra szültek. 🤷