Mit lehet tenni ilyen anyukával?
Anyum férjhez ment és elköltözött amikor én 15 voltam. Tudta hogy nem akarok menni, sem pedig az iskolám ott hagyni, nem kényszerített rá így én dédimmel maradtam. Tudni kell róla, hogy diagnosztizáltan depressziós, 12 éves korom óta hallgattam, hogy mikor és hogy akart öngyilkos lenni.
Amikor elköltöztek (testvérem is ment vele) egyfajta megkönnyebbülést éreztem, sokat szenvedtem de mégis tudtam, hogy nekem ez így lesz jó. Utánna nem is volt semmi probléma, egészen 1 évvel ezelőttig amikor is elkezdték éreztetni, hogy elvárás az odaköltözésem. Idén érettségiztem, és bármikor ott voltam náluk csak kötekedett azzal a címszóval, hogy ,,forgatom rá a picsám’’, pedig csak külön vonultam tanulni, hogy az egyetemre meglegyenek a pontjaim. Olyanokat vágott hozzám, hogy miattam nem boldog, mert nem mentem velük amikor elköltöztek és hasonlók.
Tavaly novemberben elindultam pszichológushoz, mert már nem bírtam a terhet. Pánik betegséget állapított meg nagy mértékű szorongással. Ő pedig folyamatosan azt hajtja, hogy a saját érzéseim fontosabbak. Azt csináljam ami nekem jó. De nem egyszerű, ha nyomást helyeznek rám és amikor ott vagyok van, hogy nem szólnak hozzám.
Amit még tudni kell, 2 éve vagyunk együtt a párommal. Ő a legnagyobb támaszom és az otthonom. 4 hónapja szinte már együtt lakunk. Sok időt töltök náluk, de azért mert itt érzem jól magam.
Ez pedig anyáékat nagyon zavarja. Nem tudják elviselni a srác jelenlétét sem.
A héten nem mentem hozzájuk és nem csak anya hanem már a testvérem is nekem esett, hogy szavahihetetlen vagyok… stb. Mérgesek rám amiért nem indultam el tegnap. De gyomorgörccsel és ideggel semmi kedvem odamenni, ha ott vagyok nem eszek, ideges vagyok. Többször előfordult már az is, hogy hánytam.
Anya házassága 2 év alatt marha sokat romlott, sokat panaszkodik és nem szeret ott. Lett közös gyerek, most lett másfél éves. Szeretnék jó testvér lenni, szeretem a kicsit és hiányzik. De egy ilyen mérgező környezetben nem érzem jól magam. (pszichologusom ajánlotta, hogy csak akkor menjek amikor ugy erzem, hogy szeretnék és csak addig maradjak náluk ameddig nekem nem teher. Viszont ha ezt csinálom folyamatosan bűntudatot keltenek bennem, hogy a barátom fontosabb és az ő családja. 1 hetet töltöttem a kórházban, anyu egyszer nem jött be, a párom anyukája pedig minden nap).
Nehéz megküzdeni ezzel a mindennapos bűntudattal, mert nem vagyok ott és a megfelelési kényszerrel, mert tudom az lenne az elvárás ha ott lennék náluk folyamatosan. Anyum azt sem akarta, hogy egyetemre jelentkezzek, mert akkor még kevesebbet járok majd hozzájuk.
Sajnálom, ha zavaros vagy bármi de szükségem lenne valami tanácsra vagy biztató szóra. Mit tudnék tenni ilyen helyzetben?
Kérd meg a pszichológust, hogy a megfelelési kényszered levetkőzésében segítsen.
Maradj otthon, jelentkezz egyetemre, költözz össze a pároddal, ha úgy alakul.
Így olvasva a pszichológusod jókat mond.
Jövő héten kiderül, fölvesznek-e az egyetemre, és onnantól már jobban tudsz tervezni.
Próbáld meg megbeszélni magaddal, hogy nem engeded, hogy bűntudatot keltsenek benned. Ne érdekeljen, ha zsarolnak. Engedd el a füled mellett. Semmiképpen se költözz oda. Az ilyen pszichopatákat mint sajnos az anyád, csak idomítással tudod megnevelni. Tehát a pszichológus jól mondja, amint kezdi anyád a zsarolást, azonnal lelépsz. Ha öt perc alatt meghülyül, akkor öt percet töltesz nála és lelépsz. Így be tudod idomítani hogy a jelenlétedben normálisan viseljedjen.
Ha úgy alakul hogy anyagilag zsarolna, az sem a világ vége. Elkezded az egyetemet, ha az anyagi támogatást megvonja, még mindig halaszthatsz, és elmehetsz dolgozni. Mivel a hajléktalanság nem fenyeget, ezért ez csak kicsit lesz rossz. Sajnos az ember terveit nem mindig lehet rögtön és könnyen megvalósítani, ilyen az élet. Ha kerülőúton is, de meg tudod szerezni a diplomát anélkül, hogy anyád rabszolgája lennél. Semmiképp se költözz oda, és ne engedj a zsarolásuknak. A gonosz megjegyzéseket, a bűntudatkeltést engedd el a füled mellett, vagy vágj vissza. De sose engedd hogy ők lássák rajtad, hogy rosszul esett és szenvedsz.
Őszinte leszek! MENEKÜLJ!!!!
Anyádnak nem csak depressziója van. Hanem valamilyen személyiségzavara is. Ehhez nagyon tapasztalt pszichológus, vagy pszichiáter kell, hogy egyáltalán feltűnjön neki, hogy a pácienssel valami gond van.
Ilyen kapcsolatban éltem 4 évet. A vége felé derült ki amikor végre pszichiáterhez ment, hogy személyiségzavara lehet. De utána már nem ment orvoshoz, mert nincs betegség tudata.
Már két éve külön vagyunk, de még most sem vagyok teljesen jól. Az ilyen ember képes téged is teljesen tönkre tenni sajnos. Mivel a gyerek miatt még most is kénytelen vagyok kapcsolatot tartani vele, még most is megpróbál rajtam uralkodni.
Ez amit csinál úgy hívják, hogy zsarolás, hogy elérje, hogy azt tedd amit ő akar. Én is megéltem ilyen helyzeteket. Ha hagyod magad csak rosszabb lesz. De ha határozottan ellent mersz neki mondani, akkor nem tud mit csinálni és valószínűleg meg fog törni. Nálam ez bevált.
Tudom, hogy nehéz de a legjobb, hogyha vagy végleg, de legalább egy időre teljesen megszakítod vele a kapcsolatot. Nekem anyám is hasonló, vele több mint egy évig nem beszéltem. Most is csak SMS-ben a gyerek miatt maximum.
Se facebook semmilyen más forma.
Ezt szakemberek javasolják mindenhol. De tudom ajánlani a Kézikönyv a mérgező emberekhez című könyvet, és a Mérgező szülőket. Nagyon sok mindent meg fogsz belőle érteni.
Kitartást kívánok!
szerintem állj a sarkadra és fordúlj vele szembe! Ha ő érzelmileg zsarol, tedd te is ugyan ezt. Megmondod, hogy neked ez így kibírhatatlan és ha folytatja a baromságait, akkor egyáltalán nem mész át hozzájuk!
És ami még fontosabb, legyél teljesen önálló, ne függj semmiben sem anyádéktól. Amíg van egy kis kapaszkodója addig azt fogja rángatni majd. Ha nincs semmi a kezében akkor végre szabad lehetsz és onnantól te diktálsz. Erő és dominancia, ezt kell elérni! Csak hát sajnálatos, hogy a saját anyáddal szemben.. de akkor is ez a kiút.
Kapcsolat megszakítás, csak ez működik, a kisgyereket borzasztoan sajnálom, ilyen embernek nem kéne még több gyereket szülnie.
Menj el még egyszer utoljára, és vágd a pofájukba miért nem mentél velük, hogy mekkora szorongást élsz át a viselkedésük miatt, hogy baromira menjenek el pszichológushoz, és hogy amíg ezt nem teszik te nem fogod őket keresni. Majd fogd magad és sétálj ki az ajtójukon. Te is megkönnyebbülsz ha végre kiadod ezt magadból. Nehéz, de te tudod befolyásolni a jövőd, a pszichologusodra meg hallgass, jó tanácsokat mond.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!