Hogy kezeli aki teljesen megszakította a szuleivel a kapcsolatot?

20 éve nem láttam a fateromat, aki most lehet 61-62 körül, passz.

A lényeg, hogy fegyverrel se lehetne rávenni a találkozásra, de még egy telefonbeszélgetésre se.

Vége, elmúlt, nincs tovább, el kell engedni, tovább kell lépni.

A férjem is megszakította a kapcsolatot a családjával. Az apja részeges volt világ életében, vert őket stb, anyósom meg feküdt össze mindenkivel, munkája sosem volt, mert az iskolát se járta ki. Azt akarta hogy költözzünk oda hozzájuk, adjuk le a fizetésünket és majd ő beosztja nekünk. Azt mondta ha így nem működik, akkor ő többet látni se akar minket mert ő azért nevelte fel a férjemet, hogy majd ha már jól keres, majd eltartsa... A férjemet sem engedte egyetemre menni, pedig nagyon okos, de az volt a lényeg hogy szakmát szerezzen és mielőbb munkába álljon, hogy keresse a pénzt neki.

Természetesen mi ebből nem kértünk, így rég megszakadt a kapcsolat. Nem volt az esküvőnkön sem, nem látta az unokáját sem, nem is érdekli.

6 éve jelentkezett utóljára, hogy az apósom halálos beteg és napjai vannak hátra, menjünk be hozzá a kórházba ha akarunk. A férjem be akart menni, de utólag megbánta. Ugyanis apósom a halálos ágyán is csak szidta, lehordta mindennek, nagyon megalázó dolgokat mondott neki. 2 napra rá meg is halt, anyósom smsben írta meg. A férjem felhívta, kérdezte miben segítsünk, esetleg pénzre van-e szüksége, de nem kért belőlünk. A temetésre elmentünk, de anyósom hozzánk se szólt, majd a temetés után közölte hogy mihamarabb húzzunk el.

Azóta nem hallottunk róla, de nem is bánjuk, jobb ez így. A férjem nagyon nehezen tette túl magát rajta, és szerintem teljesen sosem fogja ezt elfogadni/megérteni. de már az én családomat tekinti a családjának. Anyukámmal olyan a viszonya, mintha tényleg a fia lenne. De tudom hogy sokszor a mai napig nagyon rossz neki ez. Pláne hogy ő csodálatos apukája lett a kisfiunknak, és elképzelni se tudja hogy hogy létezhetnek olyan "szülők" mint az ő szülei.

Nem tudom, ha van normálisabb rokon: nagynéni, nagybácsi akkor inkább őket kérdezném.

Másrészt, ha erre biztatott a pszichiátered, akkor elég erősnek is tart hozzá, és ez mindenképp jó hír számodra, akár megteszed, akár nem.😃

Ami lehet még a dolog mögött, hogy a rossz szülőket sokszor magukat is rossz szülők (nevelték) hozták világra. Ha ezt megtudjuk, akkor lemegy rólunk a teher, ami mindig ott van, hogy gyerekként nem ezt érdemeltem... Ez igaz marad , és mégis kevésbé fáj ha a szeretetlenség mögött nem egy gonosz lény, hanem a rosszat maga is örökségül kapott ember van.

Talán úgy gondolja, hogy ennek megismeréséhez már megvan a kellő lelkierőd.