Hogyan lehet a szülők iránti haragot feloldozni?

Ilyenkor azt szokták mondani, hogy ne rágódj a múlton, azon már úgysem tudsz segíteni. De ha a múlton agonizálsz, a jelenedet és a jövődet is elrontod. A jelenért és a jövőért pedig TE felelsz!

Buta dolog leragadni a múltban, nézz előre! Ami volt, elmúlt!

A megbocsátás nem azt jelenti, hogy konkrétan eléjük állsz és kimondod, amit akarsz, magadban is lerendezheted. Csak annyit, hogy elengeded a dühödet. Ezt nélkülük is meg lehet tenni.

Elfogadod, hogy kik a szüleid, milyen emberek, miket tettek. Ez sem azt jelenti, hogy elfelejtesz mindent, hanem feladod a tiltakozást és az álmodozást. Sokan abba a hibába esnek, hogy álmodnak maguknak egy tökéletes szülőt, és vágynak arra, hogy a valódi szüleik hirtelen elkezdenek úgy viselkedni.

Elfogadsz mindent, ami veled történt, és ezekre az alapokra építkezel. Nem arra, akinek lenned kéne, hanem arra, aki vagy.

Jó válaszokat kaptál.

Mennyi idős vagy? Az hogy még nem tudsz elköltözni, nem sokat segít rajtad.

Nincs mégis valami lehetőséed a földrajzi értelemben is távolodni?

Diákként koli. Dolgozóként szállást is adó munka.

Gondolj arra, hogy ez az egész helyzet a saját jellemedet és tetteidet milyen negatív módon befolyásolta.

És utána arra, hogy ők miért lettek ilyenek, mi rontotta el őket, mi vezette őket arra, hogy ilyen dolgokat tegyenek veled. Úgy értem, hogy próbáld meg körüljárni az ő gyermekkori traumáikat ahhoz hogy megértsd, hogy ők miért lettek ilyenek.

Szeretném kiemelni, hogy itt NEM arról beszélek, hogy a kérdezőnek esetleg hibái lettek volna, mert a gyerek szerintem soha nem tehet semmiről (hiszen a jellemét a genetika és a környezete(ami kisgyerekeknél a családt) határozza meg). Csak arra reflektálok, hogy a bántalmazói szintén emberek, akik valószínűleg traumákon estek át, megtörtek, így gyakran szörnyekké váltak.

Meg azért a pszichológusokat se véletlenül találták ki, hozzájuk tudnál fordulni...

Szerintem nem lehet megbocsátani, ha tönkre tették valaki életét.

Akkor sem ha nem tudatosan tették.

A harag nem jó, viszont nem tartanám a kapcsolatot velük.

Ha munkaképes vagy akkor még van esélyed, vannak durva szorongásos kórképek, amikkel sosem tud már teljes életet élni az ember.

Az a baj, hogy semmi következménye nincs, mivel még mindig ott tart a társadalom, hogy nem korlátozzák a gyerekvállalást, sőt nálunk pénzt adnak érte..

De nem értem, miért lenne következménye, 17-es? Ő majd a saját gyerekét igazgassa, ne a szüleinek akarjon dirigálni, hogy mit hogy csináljanak.

Mindenkinek a magánügye ez, amíg rendesen ellátja a gyereket, biztosítja a fejlődését, és pl nem öli meg. Abba persze, hogy bele kell szólni, ebbe nem. Mindenki érzékenyebben látja a szüleit, hát jól is néznénk ki, ha minden ferde nézésre rendőrt hívnánk.

Itt egy szöveg erről:

[link]