Hogy értessem meg anyámmal, hogy ő is írhat ám üzenetet?
Koliban lakom, van, hogy hetekig nem megyek haza. Ő elvárja, hogy minden nap zavarjuk le egymással, minimum a mizu-semmi,veled?-semmi című beszélgetést messenger üzenetben, és mindig én kezdeményezzem. Én meg nem érzem a késztetést, hogy ezért ráírjak, ráadásul úgy, hogy mindig csak én írok neki. Ő már hetek óta nem ír nekem, de ha hazamegyek, akkor mindig előadja a hattyúk halálát, hogy én sosem keresem őt. Miközben ő egy nyamvadt üzenetet nem írt nekem. Ő ezt azzal magyarázza, hogy ő nem tudja, hogy mikor érek rá, meddig vagyok órán. Aztán ha szóvá teszem, hogy én se tudom, hogy ő éppen a kertben van-e, késik-e a busza, elment-e valahová, délutáni szundit tart-e, de ok, de akkor majd elolvasom és válaszolok, ha ráérek, akkor hőbörög egy sort, hogy ő nem hajlandó órákat várni, amíg én akár ki tudja, hogy hol csavargok.
És én egyszerűen nem értem. Nekem semmi igényem nincs arra, hogy akkor is írjak, ha nincs mondanivalóm, neki van erre igénye, akkor mi a fszért nem képes írni egy kva üzenetet néha, ahelyett, hogy várja, hogy én írjak, majd ha ez nem történik meg, akkor nyávog egy sort.
válasza:
válasza:Én a szendvics generációhoz tartozom, ez azt jelenti, hogy az idős szüleim kb hasonló módon viselkednek, mint a kérdező szülei és van felnőtt, külön élő gyerekem, akivel viszont teljesen más a kapcsolattartás.
Nehezítő körülmény, hogy a szinte napi kapcsolattartásra vágyó egyik szülőm beszűkült módon él, már kissé demens is, de igazából sosem volt sok közös témánk, így még nehezebb a kommunikáció. Nagyon nehezen viselem, hogy az az egyetlen örömforrás az életében, ha a gyerekei, vagy az unokái felkeresik.
A saját gyerekemmel a minőségi kapcsolattartásra törekszünk. Csak akkor hívom, ha van mondanivalóm és viszont. 2-3 hetente találkozunk, ilyenkor mindig van miről beszélni. A "mi van veled, semmi?" típusú kapcsolattartásra egyikünknek sincs igénye.
Nem gondolnám, hogy akkor szoros a szülő-gyerek kapcsolat, ha még azt is meg kell beszélni, ki mit evett aznap és amúgy rendben van-e a széklete, de azt fontosnak tartom, hogy megosszuk egymással a lényegesebb történéseket, vagy véleményt egyes témákról.
Az viszont elég kínos tud lenni, ha az egyikkel sosem történik semmi, nincs egy önálló gondolata se semmiről, de azért erőltetné a napi "beszélgetést".
válasza:9-es nekem pl 3 évem ment rá, hogy "futottam apám után". Amikor ÉN kerestem akkor jaj, persze, beszéljünk, igen, de amúgy ha én nem kerestem masszívan tojt a fejemre, felőle szó szeritn meg is halhattam volna ÉS mellette jött a bűntudatkeltő dumával, mekkora hálátlan vagyok, amiért nem írok neki.
Na, besokalltam, hogy ő szrik rám, de mellette vegzál, amiért nem keresem - nem írtam neki, nem hívtam. FÉLÉV után jött rá, hogy ő is nyithatna, ne mindig csak elvárjon, hanem adjon is.
A családom többi tagja ennyire sem képes - nem baj, nem kötelező kommunikálni, nekem van életem rajtuk kívül is.
válasza:Úgy jártam, mint a hármas, én is gondoltam hogy na majd ő keres, teltek a hetek, hónapok, kórházban is feküdtem, tudott róla, de nem jött be, nem írt. Erre várhattam.
Végül családtag betegsége, utána haláleset miatt hívtam, de akkor is abnormálisan reagált. Azóta nincs kontakt és előttem áll, hogy feldolgozzam ezt és ennek hatásait, sajnos eléggé megviselt.
Mi egyáltalán nem beszélünk, nincs letiltva, senki nem keresi a másikat. Másfél éve.
Bar neki sosem volt rá igénye, bevallottan kiskamasz korom óta utálja a pofámat. Apámmal ebben partnerek, ha engem nem lehet szidni, egymást nyírják, vagy a túlsúlyosakat, a németeket, a szomszédot. Be kell látnom, nem jó emberek és ez a negatív, rosszindulatú közeg amúgy sem hiányzik.
válasza:Nálam is hasonló a helyzet, ha nem keresem nem beszélünk hónapokig.
De én vitát sem szeretnék, így hetente egyszer írok, hogy minden ok velem, ők rendben vannak e.
Számomra ez volt egyszerűbb és kevésbé stressz mentes helyzet.
Bár mi már külön lakunk a családommal, neked nehezebb hisz haza kell járnod. De kitartást, ha külön mész könnyebb lesz 😊
válasza:A legszebb, hogy a maga módján néha kíváncsi mi van velem/velünk, de csak pletyka szinten érdekli, felhívta a főbérlőmet, barátnőmet, páromat csacsogni, faggatózni. Közben áztatott, elmondott 15 evvel ezelotti kínos,fájó dolgokat, hogy majd jól leéget, de nem jött be, ők is rosszul vannak tőle és nem értik milyen anya az ilyen.
"Anyád bolond, nem vetted még észre?"- párom, megsertodtem akkor, de teljesen igaza van.
válasza:Szóval menekülj, ez csak rosszabb lesz, nem lehet velük megbeszélni, a saját kis világukban élnek, ahol csak nekik lehet igazuk. én sajnálom hogy ezt a döglött aktát eddig rágtam.
Anyám egyszerűen megbánta a gyerekvállalást és úgy érzi, emiatt cseszte el az életét, tett már kiskoromban is ilyen megjegyzéseket, szerintem innen ered ez.
válasza:Van az mikor én keresem válaszol dr magától nem ír... Aztan jön b írhatnék többszőr ..
Nos mivel külön élek évi 2* ha haza megyek,de meg se kérdezik mizu stb stb csak neki a munka, meg tesóm így megy tesóm hülye a másik is lusta stb stb
válasza: válasza:Ez üzenet. Nem kell várni. Leírja, te válaszolsz amikor.
Kész.
Ha zavar a gyerekes hiszti, akkor mond meg neki, hogy fejezze be, aztán menj el onnan.
Ez mind az ő elvárása, az ő oktalan hóbortja és képzelgése, akkor te mi a fszért veszed fel?
Ha ő akar beszélni, és ő szenved a saját hülyesége miatt, mintha kötelező lenne órákat várnia, míg msger közelbe érsz, az neked miért probléma?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!