Hogy értessem meg anyámmal, hogy ő is írhat ám üzenetet?
Koliban lakom, van, hogy hetekig nem megyek haza. Ő elvárja, hogy minden nap zavarjuk le egymással, minimum a mizu-semmi,veled?-semmi című beszélgetést messenger üzenetben, és mindig én kezdeményezzem. Én meg nem érzem a késztetést, hogy ezért ráírjak, ráadásul úgy, hogy mindig csak én írok neki. Ő már hetek óta nem ír nekem, de ha hazamegyek, akkor mindig előadja a hattyúk halálát, hogy én sosem keresem őt. Miközben ő egy nyamvadt üzenetet nem írt nekem. Ő ezt azzal magyarázza, hogy ő nem tudja, hogy mikor érek rá, meddig vagyok órán. Aztán ha szóvá teszem, hogy én se tudom, hogy ő éppen a kertben van-e, késik-e a busza, elment-e valahová, délutáni szundit tart-e, de ok, de akkor majd elolvasom és válaszolok, ha ráérek, akkor hőbörög egy sort, hogy ő nem hajlandó órákat várni, amíg én akár ki tudja, hogy hol csavargok.
És én egyszerűen nem értem. Nekem semmi igényem nincs arra, hogy akkor is írjak, ha nincs mondanivalóm, neki van erre igénye, akkor mi a fszért nem képes írni egy kva üzenetet néha, ahelyett, hogy várja, hogy én írjak, majd ha ez nem történik meg, akkor nyávog egy sort.
Semmit nem kell csinálnod. Az én anyám sem keresett sosem - amúgy se voltunk túl jóban -, egyszer azt mondtam magamban, na majd akkor találkozunk legközelebb, ha ő ír nekem, hogy élek-e, megyek-e vagy bármi (ugye külön éltem már ilyenkor).
Eltelt vagy 7-8 hónap, nem jött egy üzenet sem, akkor itt fogtam és lezártam ezt az egyébként is régóta döglődö kapcsolatot, letiltottam a számát, a facebookját, azóta nem láttam és nem beszéltünk.
#2 Amikor tudta az órarendemet is ugyanez volt a helyzet.
#4 Nem erőltetném, ha hazautazáskor nem kellene meghallgatnom a passzív-agresszív hülyeségeket, hogy nem kerestem. Nekem semmi baj nem lenne azzal, ha heti egyszer felhívnánk egymást, meg írnánk/felhívnánk egymást ha van valami. De én annak nem látom értelmét, hogy nekem nincs mit mondanom, nem történt semmi, írjak rá, azért, hogy ő aztán visszaírja, hogy vele sincs semmi, mert vagy nincs semmi, vagy mivel nem szeret hosszú üzenetet írni, inkább nem írja le.
1-2: Látom a toxikus szülők egyből a társuk védelmébe keltek..
Amúgy igazából kezd el arra gyúrni, hogy közép suli után eltudj, költözni, mert az ilyen szülő a gyerek felnőttkorára sem áll le.
Majd ha idősebbek megtudjátok milyen jó is lenne írni bármelyik szülőnek csak már lehet nem lesz kinek írni.
Akkor rájöttök majd nem is olyan nagy áldozat megkérdezni hogy vannak.
Persze ez nyilván azokra vonatkozik akik jóban vannak a szüleikkel nyílván van olyan élethelyzet, hogy a gyerek eltávolodik a szüleitől érzelmileg teljesen akár egyik akár másik hibájából.
Komolyisten nem értem, az ilyen emberek minek szülnek gyereket.
Pláne minek pampognak, ha valaki gyerekmentes.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!