Mit tennének a helyemben? Kezdem feladni.

Anyám konkrétan mindenért veszekszik és engem hibáztat. Például nem találta a sütőport és egyből rámkente meg vádaskodott hogy én biztos elraktam előle. Amikor csak tud meghazudtol, múltkor például azért kötekedett velem mert talált egy sapkát és azt hitte, hogy az enyém, közöltem vele, hogy nem az enyém erre a válasza az volt, hogy: "De igen, neked is volt egy ilyened".

Minden nap ezt csinálja és már idegileg ki vagyok, ha kiállok magamért akkor pedig lehord mindennek, hogy én ne merjek vele így beszélni meg felemelni a hangom. Idegileg már ott járok, hogy sírok minden ilyen hasonló helyzetben, szorongok, folyton tele vagyok stresszel. Élni sem akarok már, suliba járok még és tele vagyok onnan is teherrel, mégsem tudom megbeszélni vele a gondjaimat mint más lány az anyjával...

Lassan már ott tartok, hogy gyűlölöm és alig várom, hogy elmehessek vissza se jönnék.

Múltkor azért kezdett el velem ordibálni mert mentünk valahova és még be akartam szaladni vízért a boltba...

Folyton vergődik, szó szerint, csapkodja az ajtót, dobálja a dolgokat ha valami nem úgy van ahogy azt ő akarja.

Próbálom figyelmen kívül hagyni de sajnos nem megy, nincs saját szobám ahova el tudnék zárkózni...

Kezd nagyon elegem lenni és kezdem feladni, néha már azon gondolkozom mi lenne ha én csinálnék magammal valamit csak legyen már végre vége a mindennapos veszekedésnek amit évek óta tűrnöm kell.

Adjatok tanácsokat kérlek, hogy mit tehetnék.

18 éves vagyok, még tanulok, nincs saját jövedelmem...