A szüleitekkel beszéltetek arról, hogy milyen temetést szeretne és egyebek?

A szüleim nem beszéltek erről, így rám maradt kitalálni, hogy mit szerettek volna.

Én megbeszéltem a közvetlen családtagokkal, hogy hamvasztást, szórást kérek.

Pár havonta felhozzák maguktól a témát, már kicsit fárasztó és nem is tudok rá mit mondani, úgy adják elő magukat. "Hamvassz el és húzz le a wc-n le lesz rólam a gond", a másikat meg folyóba kell szórni, szintén "le lesz rólam a gond" befejezéssel...

Egyszer-kétszer én is mondtam nekik, hogy nem hiszek abban, hogy jobb lesz nekem odaát vagy a kövi életben, ha milliós temetést szerveznek, igazából szeressenek amíg élek, utána meg már teljesen mindegy. Nyilván erre kiakadtak, hogy nekem túl kell őket élnem :)

A szüleim - amikor érezték, hogy közeleg a vég -, megcsináltatták a nagyszülők sírját. Még 2 koporsó fért bele; és bár nem mondták, hogy miként szeretnék, én a koporsós temetés mellett döntöttem

Előtte ők is készíttettek egy másfél milliós fedlapot márványból és 750 ezerért egy díszt kanyarítottak fölé.

60 éves vagyok, én már nem fogom tudni nekik 30 év múlva megváltani a sírt. Ezt most a 2 unoka dolga lesz, akik addigra 68 ill. 62 évesek lesznek? Vagy az azóta megszületett dédunokáé?

Tiszteletben tartva a végakaratukat, a mai napig nem értem, miért tettek egy ekkora terhet a leszármazottjaik nyakába.

A lényeg: a 2 koporsós temetés után mondtam a gyerekeimnek, hogy engem hamvasszak, szórjanak. Remélem, nem felejtik el :)

33

Felnevettem a másfélmilliós fedlapon és egyében, pontosan értem azt hiszem, hogy mire gondolsz.

Talán vágynak így a nemlétező örökemlékezetre sokan, de az igazság az, hogy sok sír már a második megváltást sem éri meg, emlékünk elenyészik. Szerintem nem is baj ez.

Igen. Nagyszüleim már ki is fizették maguknak a költségek nagy részét (sírhely, urna) és meg is mondták hogy ezeket a papírokat szükség esetén hol találjuk. A nagymamám, aki nem rég ment el még azokat is összeírta telefonszámmal, akikről szerette volna, ha elkísérjék az utolsó útján. Hatalmas könnyebbség volt!

Apukám hirtelen halt meg, így terv nélkül szerveztük meg a temetését. Mi megpróbáltunk tőle méltón elbúcsúzni, de nyilván már nem tudja megmondani, hogy elégedett volt vagy sem.

Anyukámmal is beszélgettem már erről. Ő azt szeretné ha csak a közvetlen szerettei lennének ott és emlék erdőbe szeretne menni. Azt mondta, hogyha őt meglátogatjuk ne egy szomorú helyre kelljen menni, hanem gondoljuk az emlékerdős sétánkra úgy, mint egy élmény és kirándulás, amin végig kísér minket. Remélem minél később kell kirándulnom.