Miert, mi miatt lehetnek ilyen reakciok a kisgyermeknel?

Csak gondolom te a biologiai szulo vagy.

Ez egy nagyon nehez helyzet. A szoros kotodes az nem ez. Szerintem az nem lathato egy par oras talalkozas soran.

Viszont azt tudnod kell, hogyha pl elvalt szulok gyerekrol lenne szó, akkor is minden egyes valtas utan pl. hetvege apanal es visszamenni anyahoz vagy egy het anyaval es visszamenni a kovetkezo hetre apahoz hatalmas valtas a gyerekeknek. Sokan napokig kezelhetetlenek "otthon".

Csaladunkban sot sajnos sajat gyermeknel is azt latom, hogy "mashol van" (szuperjol erzi magat, programok, vidamsag, es mind3gy hogy elfaradt vagy sem), aztan hazaer es durcas, feszult, vagy akar napokig szofogadatlan, mintha kifordult volna onmagabol es ido kell mire visszaszokik.

Egyszeruen a gyerekeknek a ket helyen leves az ket kulon vilag es szabalyrendszer. Foleg ha veled ugy van, mintha egy foglalkozason lenne. A leirasod alapjan en ezt egy jatszos foglalkozasnak erzem inkabb.

Azt nem tudhatjuk pontosan mi zajlik egy gyerek lelkeben, es nem is nagyon lehet targyilagosan kutatni.

En a helyedben ezeken a lathatasokon kicsit valtoztatnek. A vegen peldaul nem nezetnek a gyerekkel meset telon vagy mas digitalis eszkozon, helyette csak beszelgetni próbálnék vele, akar arrol hogy elotte mit jatszottunk, (mit epitett, ragasztott, milye magasra repult a hintaval stb.), meg hogy ha "hazamegy" mit fog csinalni (vagy .ilyen lesz az ut haza, kinek mutatja meg a rajzat, mikor fekteti le a plussjatekat).

Ha meg nagyon a mese van, akkor inkabb konyvbop meseolvasas az még sokkal meghittebb tud lenni, olbeulosen:-). Pszichologiailag is megnyugtatobb.

Es ugy alapbol próbálnék beszelgetest kezdemenyezni, mar erkezes utan azaz a ket kis vilaga a neveloszulok es a biologiai szulos talalkozas kozott kapcsolatot teremteni neki.

(ha szabad ilyet, mert nem tudom szabad e).

Meg lehetne valami tobb alkalomra elhuzodo dolgot kitalalni mint egy nagy festmeny elkeszitese, vagy nagy var felepitese. Vagy valami tobb szakaszbol allo dolog hogy elobb kivagdostok kepeket, aztan ragasztjatok fel es vegul meg kis is diszititek. Legyen valami pluss vagy baba, hogy mindig ugyanaz jojjon hozzad vele es menjen el vele. Akinek elmondhassa ket latogatas kpzott is hogy mit mondana neked.

Meseltesd kerdezgesd ovis/bolcsis dolgokrol.

Egyszeruen es roviden a valtas nehez a gyerekeknek. Es igen lehet stresszeli ot a biolpgiai szulovel a talalkpzas es az utana jon ki rajta. Ezert.gondolom, hogy a mese nezest felejtsd el a vegen, mert az nem jo...hatha anelkul mas lesz a talalkpzas utohatasa. Babozzatok, enekeljetek kozosen.

"Nincs sok jatek, nem hasznal sok energiat a gyermek. ... Azt hiszem ezekben semmi olyan hogy faradt lenne a talalkozo vegere."

Az egész helyzet eleve stresszesebb, mint a hétköznapok, mert nem minden nap találkozik veled, szóval ha semmi különöset nem csináltok, akkor is feszültséggel teli a várakozás is, hogy mikor lehet már végre veled megint, hány órát kell még várni rá, aztán sokkal ingergazdagabb élmény az egész, ami felpörgeti (ha nem is látszik rajta, lelkileg mindenképpen), ráadásul minél inkább kötődik hozzád, annál frusztrálóbb, hogy pár óra múlva megint napokra el kell, hogy szakadjon tőled. Ez kimerítő, akárhonnan nézzük, ezért lehet aznap agresszív, szófogadatlan is, meg fáradékonyabb is egyszerre: az alvás segít leginkább feldolgozni mindenféle élményt, ami nap közben ér egy gyereket, akkor történik meg a tanulás, a mindenféle új információk beépítése az agyba, plusz az alvásnak nyugtató és gyógyító hatása is van egyszerre, stb.

"es utolso 15 percben mesefilm nezes, ahol az anya oleben ul a gyermek. Ezutan az ido letelte utan a rovid bucsuzas."

Szerintem se mesenézés legyen: semmiféle képernyőbámulás ne vegye el az időt attól, hogy egymással foglalkozhassanak!

És ez az egész találkozónak a legintimebb része, amikor az ölében ül, de épp ezután már az elszakadás jön... Ezt meggondolnám, hogy jó-e így...