Nem bírom már a családommal, munkát keresek, hogy elköltözhessek, de egyelőre nem kaptam. Hogyan bírjam ki addig ?
Állandóan én vagyok a célpont. Mindig azt hallgatom, hogy nem vagyok elég jó és nagy szívfájdalma vagyok az anyámnak. (Az a baja, hogy 22 évesen még tanulok és nem hozok pénzt a házhoz).
Állandóan megszégyenít, a testvéremmel összefog ellenem. Már semmi önbizalmam sincs miattuk, az emberekkel is bizalmatlan vagyok.
Jelenleg nappalin tanulok, mesterszakon, de nem is tetszik ez a mester, így ott fogom hagyni. Őszre jelentkeztem levelezőre, egy másikra. Érzem, hogy főállásban kell dolgoznom és elhúznom itthonról, mert kikészítenek. A baj az, hogy nagyon nehezen kapok munkát, vidéken élek. Jelentkezek szinte már mindenhova, de általában a magas bérigényemmel van a probléma. 300+. Azonban nem kérhetek kevesebbet, mert abból nem tudnék önellátó lenni. Mindegy, nem ez a téma, és kérlek ne is erre a részére válaszoljatok.
Csak arra, hogy miként bírjam ezt ki? Hogyan lehet kibírni, ha állandóan azt hallod az anyádtól, hogy rossz vagy, nem vagy való semmire, büdös vagy (nem vagyok az, tisztálkodom), nem lesz belőled semmi, állandóan kifiguráz, nem tudok úgy végigmenni a folyosón, hogy valami undorító, megszégyenítő dumát ne ordítson utánam vagy ő, vagy az apám, vagy a tanulatlan, csak érettségiig jutott testvérem. Nem akarok öngyilkos lenni, de ma már elfantáziáltam arról, hogy milyen lenne ha reggel felvágott erekkel találnának, holtan, akkor talán megbánnák, amit csinálnak. De talán akkor sem jutna el az eszükig, hogy milyen szinten rombolják az önbizalmamat és az életkedvemet.
Mondjuk ebben semmi extra nincs, hogy kozepsuli utan egyetemre mesz...ezt miert kellet kiemelni? 😂😂
A legtobben igy csinaltuk :)
Szulokent szamomra termeszetes lenne, hogy eltartom a gyereket egyebkent addig, amig tanul, nem is ezzel van a baj.
Hanem a hozzaallasoddal, valamiert felsobbrendunek erzed magad mindenkinel, ahogy beszelsz magadrol, a munkakrol, a testveredrol az hat, erdekes, maradjunk ennyiben.
Optimalis esetben egyebkent a szulo a gyerek mellett all, igen. Nalad ez valamiert nem igy lett, de akkor nem az a megoldas, hogy malmozol otthon es sirsz a gyakorin, hanem biza elhuzol dolgozni, hogy lelephess, ha nem tetszik a kornyezet, ahol elsz.
Ha meg amugy elvagy otthon, akkor nincs problema.
Gondolom azert olyan rossz nem lehet, kulonben nem kifogasokat keresnel a munkara.
“ Gondolom azert olyan rossz nem lehet, kulonben nem kifogasokat keresnel a munkara.”
Nem kifogásokat keresek, hanem reális érveim vannak. Persze, elmehetnék dolgozni kétszázé” is, de annak nem lenne igazán értelme, mert ugyanúgy házhoz lennék kötve. Kicsit több lenne a pénzem, de ennyi. Na jó, gyűjthetnék valamennyit. De mire összejönne egy normálisabb összeg, addigra rég végeznék a mesteremmel. Ha el akarok mozdulni, akkor nem megoldás ez. Ahogyan arra sem lenne megoldás, hogy ne piszkáljanak a szüleim. Akkor találnának mást. Ovis koromban is bántottak. Alsós koromban duci voltam, akkor azzal piszkáltam. Amikor gimis lettem, megnyúltam, szép lettem, akkor azzal, hogy sosem járok bulizni és sosem lesz senkim. Mindig találnak valamit. Itt igazából nem a munka hiánya a problémájuk. Lehet, hogy csak szimplán utálnak engem, amióta létezem, mert eldurrant a koton, de valóban nem akartak. (Ezt csak feltételezem)
Üdv. Nagyatádon lakom ezen a környéken amit írtál. Itt bejelentett munkával 300 az csak a vendéglátás a Balatonon ami 300000 körül van. 2 hónap és indul a szezon.
Addig zárkózz be a szobádba ,ne találkozz velük,ha lehet ne is beszélj velük.Csak ha nagyon muszáj. Utána jobb lesz.
Fontos a pozitívnak maradni.
A szülők nem fognak változni.
Más is megoldja 250ből a lákhatást. Vannak szállásos munkák is pl (külön szoba) ott ingyen lakhatsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!