Hogy segítsem elő, h a testvérem végre önállóan éljen és elköltözzön a szüleinktől?

Testvérem idén tölti be a 35-t

van egy saját lakása fél órára a szüleinktől, ő mégis csak havonta néhány alkalommal alszik ott (ha bulizni megy).

Nem az anyagi oldala ami "bánt" engem (sem neki, sem a szüleinknek nincsenek anyagi gondjai),

hanem az, h neki még sosem volt barátnője, talán még alkalmi sem nagyon és szerintem ez nagyban annak köszönhető, h nem tudott rendesen önállósodni

ezen talán kicsit segítene, ha egyedül élne

Ezt főként onnan gondolom, mert az én férjeim aztán a világ legrosszabb embere (pedig nem)

Tehát ők olyan "mindenkiben a hibát keresem típusok"

Vagy rosszul gondolom?

Lehet, h igazából semmi közöm nincs hozzá, de sajnálom szegényt, h ennyire gátlásos és szerencsétlen a magánéletében

ti h gondoljátok?