Meg akarom szakítani a kapcsolatot az anyámmal, de egyedül van és nem akarok fájdalmat okozni neki ezzel. Mit tegyek? Azt érzem, hogy lassan megőrülök.

Nem kell megszakítanod, csak minimalizálni, amennyire lehet.

Vagy tedd be egy idősotthonba.

De lehet házi ápolást is kérni, olyankor kimegy egy gondozó(nő), aki bevásárol, bizonyos rendszerességgel kitakarít, megfürdeti, beszélget vele (nyilván mire van igény), hetente pár alkalommal, így nem marad teljesen egyedül. Illetve nálunk van úgynevezett öregek napközi otthona is, ahol az időseknek nap közben (reggeltől délután 2-ig) programokat szerveznek, igény szerint busszal szállítják őket, kétszeri étkezést is biztosítanak. Természetesen ez sincs ingyen, de nem egy hatalmas összeg havonta.

Mi a fontosabb számodra? A kapcsolatszakítás adta nyugalom, anyád nélkül, vagy az ő hogyléte? Ezt neked kell mérlegelned, ha rosszul bánt veled, te miért akarnál neki jót?

Egyébként meg, igen, számít, hogy miért akarod megszakítani a kapcsolatot. /Nem az 1-es vagyok./

Idősotthonba akarata ellenére nem tudod betenni, csak ha gondnokság alá veteted, annak meg feltétele, hogy bizonyítottan nem képes ellátni magát, esetleg ön és közveszélyes (demens). Ha erről nincs szó, akkor te csak úgy nem dughatod otthonba.

A kérdésből kiindulva nincs szó ilyesmiről, hogy nem tudja ellátni magát, csak fájna neki a kapcsolat megszakítás.

Ha mindig is bántalmazott érzelmileg, akkor nem értem miért sajnálod, hogy egyedül marad, szakítsd meg vele a kapcsolatot és kész.

Kérdés, hogy a kapcsolatban van-e annyi pozitívum, hogy neked megérje a kapcsolatot fenntartani. Például az anyukád után járó örökség.

Ha nem nagyon van, ami visszatartson, akkor megmondod neki, hogy eddig tűrted, innentől ne is keressen, és kész. NEM VAGY KÖTELES körülötte ugrálni csak azért, mert világra hozott.