Mit mondjak anyukámnak, miért nem megyek szívesen haza a barátommal?
Anyukám sérelmezi, hogy ritkán járunk haza hozzájuk és akkor is csak nagyon ritkán alszunk ott. Általában reggel 9-10 fele érkezünk és 6-7 vele, este indulunk vissza, haza. Ha viszont a barátom szüleihez megyünk, akkor ott vagyunk csütörtöktől/péntektől vasárnapig.
Viszont anyáék a tesómmal egy másfél szobás panelban laknak. Ha mi ott alszunk, tesóm az ő szobájukba van átpakolva. Amíg kisebb volt, ez még elment, de gimisként már neki sem kényelmes ez. Nekünk sem, hogy ott vagyunk egymás szájában. Párom szüleinél van egy külön lakrész nekünk, hálószobával, külön fürdőszobával, egy kisebb nappalival/játszószobával. A ház nagy alapból, a szülők a másik végében. Nem zavarjuk egymást, nem halljuk este, ha alvás előtt beszélgetnek, vagy valaki még késő este megy tusolni, mosdóba. Napközben is elvonulhatunk.
A másik dolog, hogyha több napra megyünk hozzánk, a párom munkára van fogva. Menjen, segítsen a nagyszülőknél, segítsen anyukám férjének, nyírjon füvet, gallyazzon, hordjon törmeléket stb. Ő meg inkább itthon is fizet azért, hogy a kert rendben legyen, utálja ezeket… Nem mondja ott, én szoktam, hogy basszus, nekünk is hétvége van, ne az legyen már a szombati program, hogy tegye rendbe másnak a kertjét, vagy vigye a mamákat 3 óra hosszás bevásárlásokra, mert a Lidl-ből ez kell, az Aldiból amaz, a Sparban meg valami harmadik dolog akciós. Ha meg az ő szüleihez megyünk, akkor a program pihenés, családozás, nem az, hogy reggel 7-kor már ébresztve vagyunk, mert munka van.
Anyukám ma mondta, hogy neki mennyire rosszul esik ez, hogy pl. most karácsony első napján elmentünk ebédre hozzájuk, utána meg mentünk a párom szüleihez és ma jöttünk haza tőlük. De mit mondjak? Hogy otthon feszült a légkör, kínszenvedés azt az 1-1,5 napot is eltölteni ott? Mert ez az igazság, általában úgy jövünk el, hogy megfogadom, 2 hónapig tuti nem megyünk megint. Nem akarom megbántani, mert próbálkozik ő valamennyire, de nem túl jó a helyzet.
Egyes: sokan örülnének még egy másfél szobás lyuknak is! Manapság ezeknek a kicsi lakásoknak is egekben az ára! Még mindig jobb egy saját, másfél szobás kislakás, mint egy albérlet, nem de...? Vagy neked mind van...?
Úgy gondolom, van egy határ, ami még belefér a házi munkába. Ilyesmi, hogy boltba elszaladni, nekem még belefér. Főleg, ha idős nagyszülőkről van szó, nem vagyok rest segíteni nekik. Persze, a 3 órás nagybevásárlás az már igencsak túlzás... Maximum leugrani egy kiló kenyérért vagy hasonló...
Tény, hogy összességében, ha nagy ritkán hazajön a gyerek a párjával látogatóba, nem kihasználni kéne, hanem minél több szórakozási tevékenységet csinálni velük! Például közös kirándulások szóba jöhet!
De, a legjobb az lenne, ha ezek előre meg lennének beszélve, hogy mit szeretnétek csinálni, míg ott vagytok.
#3
Szerintem nem az unoka párjának kell megoldania a nagyszülők bevásárlását. Vagy a ház körüli munkát. Ha néha felajánlja, ok, de nem alapból elvárni tőle.
Gondolom, addig is meg kellett oldani, amíg nem volt fiúbarát a láthatáron.
Vannak ilyen családok, akik szerint nem lehet a fiataloknak csak tétlenkedni, inkább kitalálnak valamit nekik, nehogy csak kettesben legyenek. "Szerelemből nem lehet megélni" - ezt szokták mondani az ilyenek. A kontrollmániás szülők szokása ez. Aztán csodálkoznak, ha a fiataloknak eszükben sincs ott lenni.
Átérzem a kérdező helyzetét. Ha, elmondja ami benne van az anyja tuti megsértődik, és csak azt fogja kihámozni, hogy azért van ez mert nekik nincs nagy házuk, meg annyi pénzük, mint a fiú családjának. Pedig jó lenne tudnia az igazságot, hogy ti pihenni szeretnétek, esetleg közös pihentető programot csinálni és a kerti munka nem az. Az is biztos, hogy a kérdező azért szereti a családját, nem nagyon akar senkit megbántani, de ő is tudja mi lesz a reakció, emiatt kellemetlenül érzi magát.
Én csak annyit tudok mondani, hogy húzd meg a határaitokat, és mondd el szépen miért nem mentek szívesen.
Mi sem igazan alszunk ott anyamnal, helyhiany miatt, szinten. De o ezt tudja, megbeszeltuk, ha mi megyunk latogatoba tobb napra, altalaban kiveszunk a kozelben egy szobat. Viszont sokszor jonnek ok is hozzank a parjaval, nalunk tudnak aludni, de van, hogy ok is inkabb hotelbe mennek es akkor osszekotik egy kis wellnessezessel a latogatast. Nincs ebbol sertodes, tudni kell kommunikalni.
Bar az teny, hogy te hiaba is teped a szad, ha a masik fel nem erti meg...🤷♀️
Ha a ritkán látott gyerek hazalátogat, egy átlagos szülő igyekszik a kedvében járni és olyan körülményeket teremteni neki, hogy minél előbb legyen kedve újra meglátogatni a szüleit!
Ilyenkor szoktak közös grillpartikat szervezni, közös mozizásokat, kirándulásokat, színház stb...
Sok család mindezek nélkül is megvan és annak is örülnek, ha újra közösen ebédelhetnek, vacsorázhatnak a gyerekkel!
Persze, ha több napról van szó, akkor érdemes közös családi programokat szervezni. Ám, mindezeket szokás előre megbeszélni a gyerekkel! Főleg, ha a párja is vendég lesz!
A ház körüli tevékenységeket nem a ritkán látott gyerekre kéne rázúdítani... Maximum, ha ő felajánlja!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!