Mit tegyek, hogy anyám megbékéljen azzal(mondhatni megengedje), hogy szilveszterkor a szaktársamnál leszek? 20l
Anyám nehezen viseli, ha az újévet másnál töltöm. Legelőször, és azóta is utoljára kb 15-16 évesen hívott egy akkori osztálytársam. Szülői felügyelet alatt voltunk, de anyám nagyon aggodalmaskodva, nagy érzelmi zsarolások között elengedett. (de nem akart beszélni a volt osztálytársam szüleivel, mert tudta, hogy túlreagálja a helyzetet)
Otthon semmi program nincs, tehát nem az a baj, hogy kihagyom a családi programot. Anyuék elmennek aludni 8 és 10 között, én ébren vagyok, sorozatozok egyedül, meg ilyenek, pár napon belül meg koccintunk egyet pezsgővel, anyám sopánkodik, hogy apám ne töltsön nekem túl sokat, csak egy fél pohárral, különben biztosan "be fogok rúgni" a "túl sok" alkoholtól, majd pár órával később veszekszik velem egy sort, hogy biztos alkoholista vagyok, és megszokta a szervezetem az alkoholt, ezért nem vagyok részeg fél pohár pezsgőtől.
Szerintem a fő gond az, hogy betegesen félt az alkoholtól, mert apám korábban alkoholista volt(de nem mentek külön). Ha csak egy csepp alkoholt iszom, már dühöngve, idegesen magyarázza, hogy alkoholista lettem.
Amikor mondtam anyunak, hogy szaktársam hívott, ki volt akadva, kijelentette, hogy nem mehetek. Titokban kijátszani nem tudom, mert nem lehetek bent a kollégiumban. Csak egy maximum 6-10 fős összejövetelről van szó egyébként. Anyám meg ilyen vad bulira gondol, szórakozóhelyen, meg hogy majd megyek a detoxba, meg ilyenek, hogy ez a szűk körű összejövetel csak kamu. Ott tartunk, hogy most fintorogva megjegyzéseket tesz, menjek csak, legyek alkoholista. Aludjak csak ott a srácnál, akinél lesz ez az összejövetel, meg ilyenek, sőt, dugassam is meg magamat részegen. Ilyeneket mond.
Nyilván "mehetek", mert nagykorú vagyok, de unlimited csak nem játszhatom ki ezt a lapot, lévén, hogy szorulok még anyagi támogatásra. Meg na, jó lenne, ha bármikor elmegyek valahová, ami már sötétedés után van, vagy ne adj isten, szilveszterkor megyek bárhová is, akkor nem arra futna ki, hogy passzív-agresszív traktálást kell hallgatnom, hogy ez már alkoholizmus. Meg tényleg, ha független lennék se lenne állapot, hogy pl télen nagyjából semmiről nem beszélgethetnék a saját anyámmal, ami a szabadidőmben (ami szinte fixen sötétedés utánra esik) történt, mert hepciáskodik, hogy az már alkoholizmushoz vezet, még ha szóba se került az alkohol.
Nem normális, hogy felnőtt létedre gyerekként kezelnek. De az sem az normális, hogy te belehajtod a fejed ebbe az igába. A sarkadra kell állni. Nem kikérni a véleményüket meg próbálni lépten-nyomon a kedvükre tenni és megfelelni nekik, mert addig gyerek szerepben maradsz. Mondod, hogy rájuk szorulsz még anyagilag - nyilván, lehet úgy nézni, hogy emiatt csinálod, de szerintem nem éri meg. Ha ezen múlik, hogy támogatnak-e, tényleg megéri neked? Mert akkor nem azért támogatnak mert a gyerekük vagy, vagy mert szeretnek, hanem csak azért, mert úgy viselkedsz, ahogy ők azt elvárják. Az ember a kutyájával viselkedik így, nem a gyerekével. Ha nem adtak okot, hogy ezt feltételezd róluk, akkor bizonyítsd be nekik, hogy nem vagy gyerek.
Ha ennyi miatt lealkoholistáznak, az tiszta vicc - nevess rajta. Ne bizonygass meg vitatkozz, csak nevess. Hátha észreveszik ők is, mennyire röhejes.
Diszfunkcionális az egész családotok. De mivel nem látjátok, nem is fogtok valóságos segítséget kérni.
Te is csak a gyakoris, megúszós excel táblázatot várod pontokba szedve, hogy mit csinálj.
Apu tojik az egészre. Anyagiakban le is tudta a szülőséget, amúgy meg anyámra hagyja a döntést.
Nyilván a sarkamra állok, és megyek. Emiatt nem hiszem, hogy kivágna anyám. Nem is ez a kérdés. Hanem az, hogy utána hetekig bsztat. Én meg normális szülő-gyerek kapcsolatot akarok. Az meg nem működik, ha annyit nem mondhatok el neki, hogy du 5-kor (sötétedés után) elmentem xy-nal a karácsonyi vásárba, mert ő rögtön a forralt bor fogyasztásra asszociál, és ha ittam, az már alkoholizmus. Szerinte. Inkább csak normalizálnám a helyzetet, mert ez akkor is jól jönne, ha független lennék.
#9 És mit tanul meg a kérdező a terápián? Normálisan viselkedni az anyja helyett? Megtanulja az apja helyett, hogy szülőnek lenni nem annyi, hogy anyagiak, oszt helló?
Szerintem a kérdező teljesen rendben van. Tudja, hogy megteheti engedély nélkül, csak jó lenne neki, ha nem kellene hetekig-hónapokig hallgatnia az anyja hülyeségét, meg esetleg örülne a normális szülő-gyerek kapcsolatnak.
Meg tulajdonképpen mit akarsz a terápiától? Kérdező elmegy, ok, és? Apuka, aki szrik az egészbe? Anyuka, aki szerint minden ok? Majd az ő hozzáallásuk jobb lesz bármivel is, ha az egyetlen normálisnak nevezhető családtag terápiára megy?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!