Hogyan kellene reagálnom erre a születésnapi ajándékra?
A húszas éveim elején járok, még nincs egyenesben az életem (nem rég kezdtem el dolgozni, nincs párom, eddig elég sok mindenben a szüleimre kellett támaszkodnom, még itthon lakok).
Kb három hónapja helyezkedtem el végre egy olyan állásban, amiben látom is a jövőmet és elkezdtem jól keresni, azóta adtam a családi kasszába is (előtte nem igazán mert egyrészt nem kérték a szüleim, másrészt pedig nem igazán volt miből).
Pár napja volt a születésnapom, mivel hétköznapra esett nem volt baráti összejövetel, most egyelőre csak itthon koccintottunk rá és megkaptam a születésnapi ajándékomat... egy bőröndöt.
Egyébként tényleg szép bőrönd... de szerintem rendesen lefehéredtem. Elkezdték felvázolni, hogy milyen jó lesz nekem, hogy végre a saját lábamra állok, elköltözök stb. Eddig ilyesmiről szó sem volt itthon, hogy ők ennyire azt akarják, hogy lelépjek. Két napja gyomorgörcsöm van... akkor és ott megköszöntem az ajándékot és felerőltettem egy halvány mosolyt, de nem értem az egészet. Legszívesebben lekiabáltam volna őket. Mindig is ilyen struccpolitikások voltak, hogy jópofiznak de van mögöttes tartalom..
Hogyan kellene ezt a szituációt kezelnem?
Lehet hogy néhány szempontból "élősködök", de nem értem, miért így közölték...
Öhm, nyilván nem most, de nem akarják, hogy esetleg még 28 évesen is ott élj, ami, valljuk be, nem nagy kérés.
A szüleid, igen, de nekik is jár 20+ év után ÚJRA az a magánszféra és szabadság, ami a gyerekek születésével megszűnik létezni.
Értsd: én pl szeretek nyáron fürdőruhában lenni, nyári estéken meg bugyi pólóban - ezt, amíg otthon él a gyerek nem tehetem meg.
Szeretünk random szerelmeskedni, akár a fürdőben akár hogy hassal az asztalra nyom, vagy a nappaliban a kanapén, etc. Ez is teljesen megszűnik.
Amíg a gyerek kiskorú, meg el nem kezd dolgozni, oké - olyan 22-23 éves korig, de utána?
Vagy még 30 évvel a gyerek születése után is neki rendeljem magam alá, mert neki kényelmesebb otthon?
Bocs, de ezt nem.
29-es, a kérdező sEMMIT nem írt le magáról, és igen.
Ha a fiatalabb testvéremet nézem pl, igen. Jól keres, de otthon él, és olyan flegma bunkó szr, hogy az félelmetes.
A szüleim helyében én már rég kidobtam volna a francba, mert csak követelőzni tud, mint egy hiszti óvodás - miért nincs kaja, miért nincs kitakarítva, etc etc. Terpeszkedik, mint egy kiskirály - persze, amikor hazamegyek hétvégére, anyáék nekem panaszkodnak, de semmit nem tesznek ellene.
Hogyha megkérdezed a tesót, akkor ő lenne az első, aki felháborodna, amiért a mo..kos szüleim kihajítanák.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!