Normális kihallgatni az otthonélő egyetemista gyerekünk hívásait, annak tudatában, hogy csak a csoporttársával egyeztet egy projektmunkáról?

Nem normális. Tinédzsereknél szokták ezt a szülők tenni, mikor meg vannak róla győződve, hogy baj van velük, ők pedig kontrollálni akarják a gyereket (valamilyen szinten ezt megértem, hiszen az internet világa valóban veszélyes lehet egy kamasz lelkivilágára, aki mindennel most ismerkedik, még az érzésekkel is, és nagyon könnyű hatni rájuk). Azonban egy fiatal felnőtt ember ilyen kontrollálása már beteges, ha akarod, elmondod neki, ha nem, nem, ha órád van, ahhoz meg végképp nincs köze. Az egyetlen, amit elér, hogy még távolabb kerültök, és még a bizalmad is elveszíti.