Mit csináljak ha nem akarok élni de a szüleim miatt nem tehetem meg?

Elolvastam minden kérdésed és válaszod amit írtál és írtak.

Ahelyett, hogy öngyilkos lennél csak a mostani életedet "gyilkold meg".

Kezd tiszta lappal. Menj el pszichológushoz, pszichiáterhez, járj terápiára, szedd a gyógyszereket amiket felírnak. Próbálj meg kiszakadni a környezetedből. Első sorban szakíts a pároddal, mert ahogy látom nem vagytok egymásra jó hatással. Az alkoholt is hanyagold. Mivel írtad, hogy sok pénzt keresel próbálj meg adakozni pl.: állatmenhelyeknek, akár mehetsz oda önkénteskedni, kutyát sétáltatni. Kipróbálhatnád a lovaglást is. Tölts időt a természetben. Önkénteskedhetsz akár azzal is, hogy ételt osztasz, vagy öregeknek olvasol, vagy ha jól tudsz angolul pl, akkor segíthetsz a külföldi diákoknak, vagy menekülteknek eligazodni.

Próbáld meg kivenni a fókuszodat arról amiben most benne vagy, szakítsd ki magad a környezetedből. A szüleid problémája pedig nem a tiéd. Felnőtt emberek, megoldják maguknak. Azzal pedig, hogy kicsit kiszakadsz onnan az újra együtt töltött idő mégjobban fog esni, mert nem lesz megszokott.

Szia kérdező!

Először is, pusztán a családi hekyzeted miatt ne akarj öngyilkos lenni, mert az változni fog! Lesz családod, gyerekeid!

A párod meg egy nyomorult... Aki nem segít a párjának kijönni a lelki gödörből, az egy érzéketlen tuskó! Nem szabad ilyennel sokáig együtt lenni, mert csak tovább fog téged rántani!

A 34 - es egy kis csöpű suttyó, aki élvezettel bántotta az iskolában a gyengéket és neki nincsen lelke... Az ilyennek nem kéne léteznie, de, sajnos az ilyenek bezzeg nem teszik meg...

Egyébként, megértem az öngyilkosokat! Nagyon is könnyen oda lehet kerülni, hogy az ember ne lássa értelmét az életének!

Én egy tipikus lúzer vagyok, aki már gyerek kora óta küzd ezzel a démonnal. Mindig is egy nyomi, balfék voltam, akinek soha semmi nem sikerült...

Hiába fogtam bele bármibe, mindig csúfos kudarc lett a vége... Nem is vittem semmire, mert csak egy ostoba betanított munkás vagyok.

Próbáltam már kitörni ebből a kretén szerepből, de elbuktam mindig...

Jártam felnőtt suliba is egy szakmára, de ott is én voltam a hülyegyerek, a balf...sz...

A vizsgán is egy segítőt kellett mellém állítani, mert a tanár tudta, hogy egyedül csúnyán beégnék...

A szüleim is meghaltak, a nagyszüleim is szép sorjában 9 év alatt. Pedig, mindössze 30 éves vagyok!

Nem félek a haláltól! Sosem féltem! Kizárólag a családom miatt nem tettem meg sosem! Nagyon jó testvérek vagyunk és tudom, hogy a halálommal nekik okoznék nagy fájdalmat! Kizárólag, ők tartanak vissza, senki és semmi más!

Azt már felesleges is megemlítenem, hogy fél évnél tovább sosem tartott egy kapcsolatom sem (fél évig is csak az az egy...)... Ha nem gyúrtam volna ki magam, még mindig szűz lennék... Az eddigi partnereimnek csak a testem kellett...

Megértem őket, mert ronda vagyok és buta is...

Te szerintem nem vagy ekkora abortusz szökevény, mint én! Biztos jó vagy valamiben! Neked van értelme élned!

Én meg próbálok létezni... Lehet, egyszer nem fog érdekelni semmi sem és megteszem...

Addig is a hobbijaimnak élek és próbálok tanulni, kitörni! Nem adom még fel!

36 levan pontozva pedig tök jó dolgokat itt!

40 te meg egy érzéketlen paraszt vagy!