A gyerek hibája, ha nem akar minden este kötelezően telefonon beszélni az apukájával?

Köszönöm, hogy ilyen sokan válaszoltatok! Nem az volt a célom, hogy közösen szidjuk az apukát. Csak kíváncsi voltam, hogy én vagyok elfogult, mivel a gyerekemről van szó... Igen, én vagyok az anyuka a sztoriban, és már nem tudtam eldönteni, hogy kinek van igaza. A lányomnak, aki egyre inkább nyűgként éli meg a kötelező telefonokat, amikor is minden nap ugyanazokat a köröket futják (mit ettél ma? kivel játszottál? mi volt a suliban?). Sajnos nem olyan egyébként sem a kapcsolatuk, sem az apuka személyisége, hogy a lányom őszintén meg tudja vele beszélni, hogy mi a gond, mi zavarja. Már volt több próbálkozás ezzel kapcsolatban, megpróbáltunk leülni beszélni, reménytelen.

Viszont az apuka sajnos úgy áll hozzá, hogy "ha a gyerek nem akar velem beszélni, akkor én meg minek vigyem el különböző programokra, minek költsek rá." Az egyik probléma meg generálja a másikat (a gyerek nem akar beszélgetni-apuka egyre ritkábban látogatja személyesen-a gyerek meg egyre jobban elszakad tőle, egyre kevésbé akar kontaktot az apukájával.) És már nem is tudnám megmondani, hogy melyik probléma kezdődött előbb.