Végrendeletet kötelezően ügyvéd előtt kell tenni?

Szia!

Valóban így van. Sőt bár sokaknak ez meglepő, de a jog ismeri/elismeri a szóbeli végrendeletet is... Mondjuk ez már elég sekélyes téma, könnye(bbe)n támadható.

Laci

MINDENEK ELŐTT: ÜGYVÉDI ELLENJEGYZÉSSEL KÉSZÍTETT VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELEN!!! Tehát ÜGYVÉD ÖNMAGÁBAN NEM JEGYEZHET ELLEN VÉGRENDELETET, AZT A HOLOGRÁF VÉGRENDELET ÉS A KÖZOKIRATI FORMA KIVÉTELÉVEL MINDEN ESETBEN KÉT TANÚNAK KELL IGAZOLNI AZT, HOGY A VÉGRENDELKEZŐ SAJÁT KEZŰLEG ELŐTTÜK ÍRTA ALÁ, VAGY AZ ALÁÍRÁST SAJÁTJÁNAK ISMERI EL!!! A csak ügyvéd által ellenjegyzett allográf végrendelet nem minősíthető alakilag szabályos végrendeletnek, így az a hagyatéki eljárás során okiratként NEM FELHASZNÁLHATÓ!!! (Ptk. 639. §)

A végrendeletet (legalább) teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, azaz:

1. Holográf: A végrendelkező saját kezűleg írja a dokumentumot, amelyet keltez és a végén aláírásával hitelesít.

2. Allográf: A végrendelkező nem saját kezűleg írja a dokumentumot (azaz pl. gépelt szöveg), és azt keltezi majd aláírja, és az aláírását két tanúval hitelesítteti. (A tanúk a dokumentum tartalmát NEM KELL, HOGY ISMERJÉK, nem tanúsíthatják a dokumentumban foglaltakat, kizárólag azt, hogy a végrendelkező előttük írta azt alá vagy az aláírást előttük magáénak ismerte el. A tanúnak a dokumentumban használt nyelvet sem kötelező értenie, aláírást ebben az esetben is tanúsíthat.)

3. A végrendelkező a nem saját kezűleg írt okiraton a végrendelkező kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti. (A végrendeletet ez esetben letétbe helyezik, de a végrendelet alakisága nem közokirati.) Az ügyvéd önállóan végrendeleti magánokiratot NEM hitelesíthet!

Végrendelet készülhet közokirati formában is, ekkor a végrendelet alakszerűsége is kötött és ezt közjegyző (vagy bíróság) készítheti el, és hitelesítheti.

Kivételes esetben az írásbeliséghez nem kötik a végrendeletet (a végrendelkező végveszélyben van, képtelen írásbeli végrendeletet tenni, összességében, egybefüggően és teljes terjedelmében adja elő a végrendeletét, és egyértelműen és összetéveszthetetlenül kijelenti, hogy az elhangzott információk az ő végakaratával egyeznek meg). A szóbeli végrendeletet két olyan tanúnak kell egymástól függetlenül, teljes terjedelmében tanúsítani, akik a végrendelkező végakarat-közlésében használt nyelvet értik és beszélik, és a végrendelkező végakaratát az eljáró szerv előtt előadják.

Vagy vagy írástudatlan (jogilag névaláírásra képtelen) személy kizárólag közvégrendeletet tehet (közokiratban foglalt végrendelet), ekkor a végrendelkező aláírását a közjegyző (eljáró bíró vagy bírósági ügyintéző) szabályszerűen helyettesítheti saját aláírásával.

Fontos megjegyezni továbbá:

- érvényes végrendeletet csak ÉLŐ személy készíthet.

- az okiratban nem kötelező használni a végrendelet szót, de egyértelműen ki kell derülni belőle, hogy az egy végakarat, amely a halál okán megnyíló hagyaték sorsáról határoz.

- a végakaratban egyértelműen meg kell határozni az örökös (egyértelmű örökösnevezés), nem használhatóak olyan kifejezések, amelyek még meg nem történt eseményekhez kapcsolódnak. ("Vagyonom legyen a következő miniszterelnöké.") Szintén érvénytelen végrendelkezési tétel az, amely MÉG MEG NEM FOGANT személyre hagy hagyatékot. Azonban a már megfogant magzatra hagyható a hagyaték.

- a végrendelet szabályszerűen keltezett (helység, dátum).

- több oldal esetén minden oldal folytatólagosan sorszámozott, és minden oldal aláírt (allográf esetén minden oldalt a tanúk is aláírtak). Közokirati végrendelet esetén csak az utolsó oldal aláírása szükséges a végrendelkező részéről.

Több végrendelet esetén a legkésőbbi dátummal készült végrendelet (és csakis az) tekinthető az elhunyt végakaratának.