Nem tudok anyával komolyabb döntésekről beszélni, főleg hogy tudom, hogy nem ért velem egyet. Hogyan tudnám leküzdeni ezt a félelmem?

Jó kapcsolatom van édesanyámmal..

Nagyon nincs jó kapcsolatotok..

Hát speciel ha tetszik egy ház, tetszik a környék, akkor legfeljebb egy statikus véleményét kérném ki, nem az anyámét.

Szóval, nem kell erről beszélgetned vele, de időnként azért futólag említsd meg, ne érezze titoknak.

Viszont nyugodtan csacsoghatsz vele minden egyéb indifferens dologról, hogy ne érezze elhanyagoltnak magát!

Sajnos annyi téma van mostanában mindnyájunk életében, hogy bőven akad kitárgyalni való.

Először is azt kellene tisztázni magaddal felnőtt emberként, hogy a te életedről te döntesz, és nem gond, ha neki ez nem tetszik!

Elmondta a véleményét, ha korrekt volt, akkor remélhetőleg azt is, hogy milyen kifogásai vannak, érdemes lehet elgondolkodni rajta, de már rég nem vagy köteles az ő elvárásai szerint élni. Ha jó a kapcsolatotok ezen nem akad fent, meg fogja érteni a te szempontjaidat is.

Egyébként mi a problémája?

Ha házvásárlás előtt álltok, felnőtt nő vagy.

Viselkedj is úgy, pl ne anyádtól függj. Pl kit érdekel, hogy neki nem tetszik a ház? Ő lakik majd benne? Hát nem.

Hogyha nekünk megfelel, és egy statikus szerint is oké, akkor megvesszük, pont.

És nem, nem jó a kapcsolatotok.