Szülők! Mennyi idő alatt tennétek ki az utcára a huszonéves gyereketeket, ha bejelenté ezt?
Szerintem teljesen rendben van, hogy nem akarsz a szokott keretek között dolgozni és élni. Sőt, akár az is, hogy nem akarsz dolgozni.
1. Nem akarsz a szokott keretek között dolgozni.
A napokban meséltem vkinek arról, hogy Kelet-Magyarországon hogyan számolták fel pár év alatt a dohánytermesztést. Erre pont volt egy cikk egy nőről (hát inkább néniről), aki abból (is) él, hogy dohányleveleket fűz fel egy kötélre. Egy óra alatt hármat csinál. Menjél, élj vele, csináld ezt, cserébe tuti, hogy kapsz kosztot és kvartélyt.
2. Egyáltalán nem akarsz dolgozni.
Fogd magad, keress egy eldugott helyet valahol az erdő mélyén, ácsolj egy fakalyibát, lakj ott. Mondjuk ez esetben is kellenek majd alkalmi munkák, hiszen lisztet, cukrot, sót, olajat kell vásárolnod majd, hogy legyen ennivalód.
3. Tehát most jön az, hogy TÉNYLEG egyáltalán nem akarsz dolgozni.
Menj el szerzetesnek. Ott is dolgoznak ugyan, de sztem van olyan hely, ahol ez vmi egészen lájtos formát ölt. Igaz, hogy hajnalban fel kell majd kelned imádkozni, szigorú napirend szerint kell majd élned, ahol az imádkozás napi jó pár órát ki fog tölteni, viszont lehet, hogy csak az udvart kell felsöpörnöd napi fél órában vagy levendulaszörpöt kell készítened, amit mondjuk még élveznél is.
4. Tehát úgy látom, hogy itt nálunk nincs is olyan, hogy egyáltalán ne dolgozz. Indiában ugye vannak olyan kolduló szerzetesek, akik egyáltalán nem dolgoznak, hozzájuk csatlakozhatsz.
Sok sikert, szép életet! És szerintem nincs veled semmi baj.
Ennyi erővel fel is regisztrálhatna valami betonpillangó-rendelős oldalra, azzal még jól is keresne.
Mondjuk eléggé undorító munka, és nem nagyon tudsz válogatni az ügyfelek között, de heti 100k nem rossz.
Amúgy az a durva, hogy nem csak neveltetés kérdése ez. Nekem öcsémnek volt nagyon hasonló korszaka, szüleim már kétségbe voltak esve. Azzal a kölönbséggel, hogy ő ezt így nem jelentette ki, hanem szimplán nem dolgozott egyetem után. De nem ilyen fél évig, amíg okés a munkakeresés, hanem 2-3 évet. Már beszéltem szüleimmel, hogy remélem látják, hogy ez így nem oké. Én is egyetemen végeztem, de utána vissza se költöztem haza, párommal költöztünk össze, pedig persze, hogy az ember otthon maradna a megszokott környezetében. De hát ezt nem lehet.
Ahogy többen is írtál, ennek oka van és szóba jöhet akár egy pszichológus felkeresése. Öcsém végül beadta a derekát hosszas elbeszélgetések után és elvállalt helyben egy melót, de kicsit lejjebb kellett adnia, mert nem a képzettségének megfelelő (vidéken élünk). Így kezd jobban lenni, hogy érzékeli milyen jó, ha van saját pénz, félre lehet tenni stb.
Én biztos voltam benne, hogy bizonyos traumák állhattak e mögött, amiért nem akarta elhagyni a megszokott otthont. Csak kérdés, hogy majd elköltözni mennyire lesz nehezebb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!