Anyám megbolondult, apám pedig hagyja anyámnak ezt az undorító viselkedést. Mit lehetne tenni, rámegyünk tesómmal erre? (Hosszú, a leírásban a többi)

Anyám - harmadik éve, hogy - minden nyáron itthagy minket: a cég jóvoltából lemegy Keszthelyre dolgozni, nem is jön haza, csak nyár végén. Ott bulizik, szórakozik, jól érzi magát nélkülünk. Amivel nem is lenne baj, csak hogy elbxssza a pénzt, padlóra vágjuk magunkat anyagilag. Ő fizette sokszor a piát, meg nemcsak Keszthelyen voltak, hanem mennek össze-vissza, aztán minket kér számon, hogy hová tettük a pénzt, amikor mi 4-en sokkal kevesebből kellett megélnünk, mint ő egyedül.

5 napja jött haza, veszekedik, kiabál velünk mindenért. Mindennek elhord, pedig a nagy keszthelyi barátai előtt hogy istenített minket, hogy mi milyen jó család vagyunk.

És nem bír leállni, 5 napja jött haza, és már menne bsw koncertre, aztán tőlem kért 5 000-ret, a tesómtól meg 10-et bevásárolni. És akkor nem az az első, hogy kaját vesz, hanem most is cigit vett. Teljesen leszxr minket. És ez az új heppje, hogy nem főz csak 3 naponta, de másnak se engedi, hogy főzzön. Folyamatosan jön utánunk, folyamatosan triggerel a hxlyeségeivel. Van, hogy lekapcsolja a gázt, visszakapcsolom és nekem jön. Apám főzni akart lecsót, és fogta és belerakott egy üvegnyi delikátot direkt. Ez volt tegnap, és így kellett elmennünk iskolába ma, hogy este 10-kor még állt a bál, és tudom, hogy májusig állni is fog.

Már mondtuk neki nem egyszer, nem kétszer, hogy nyugodtan hagyjon itt minket, menjen Keszthelyre, vagy Pestre (az az álomvárosa pár hete), ha ott jól érzi magát.

Négyen voltunk itthon 3 hónapot, plusz néha itt aludt a bátyám barátnője, de soha egy veszekedés nem volt, soha egy hangos szóváltás. Volt, hogy összekaptunk pár dolgon, de annyi baj legyen.

Elköltözni még nem költözhetek el. Szeretnék előrehozottazni pár szakmai és humán tantárgyból, de ilyen családi háttérrel nem hiszem, hogy lehetne.