Miért mártírkodik anyám, ha nem engedi hogy segítsek?

Nalunk az volt a szokás,hogy anyám döglött. Nem dolgozott,nem takarított,tvzett egesz nap. Apum sokáig dolgozott,volt hogy napi 16 órákat. Így a háztartást én vittem olyan 12 éves koromtól. Mamám megtanított főzni,a takarítás, mosás stb meg azért nem egy nagy kunszt. Amikor olyan volt,hogy sok volt a tanulnivaló,vagy beteg voltam akkor szoltam anyámnak,hogy most rajta van a sor, hajrá. Akkor jött az,hogy itt mindent neki kell csinalni, senki nem csinál semmit, ő a házi cseléd. Egy ideig tűrtem,mert kis nyuszi voltam. Utána valahogy meguntam vagy nem tudom,de minden ilyen alkalommal,mikor ment a jogtalan mártírkodas,mondtam neki,hogy akár elmehetne dolgozni is,vqgy szembesitettem hogy kb ez a minimum,ha reggel 6 óta csak a tvt lesi. Utált is sokáig. Egy idő utan valahogy kialakult,hogy megfeleztük a házi munkát. Amikor elköltöztem és rá maradt minden, hát valami siralom volt az a rinyálás. Férjemet sokáig utálta is,hogy elviszi az ő kicsi lányát (értsd:cselédet).

Ilyen jellem, ezt valojában ugymond " szereti " csinálni.