Felnőttként sok éves terápia során ráébredtem, hogy gyerekkoromban molesztált az apám. Ezer szép emlékem is van a gyerekkoromból, és rengeteget támogatott fizikailag és anyagilag felnőtt életemben is. Nem érdemelte meg a megbocsájtást?

Engem is erdekel reszletesebben.

Aha, fürdött az apjával, és ez molesztálás? Meglepi, a fürdés nem szexuális erőszak...

Erről még beszélgess kicsit a terápián, mert úgy tűnik még nem értetted meg igazán, Mi Van. Nem tartozunk semmivel a szüleinknek, maximum ha szeretjük őket, szeretetből kellene feléjük fordulnunk, de ha bántottak, akkor fel kell fogni, el kell fogadni annak a súlyát - hogy ne legyél teljesen összezavarodva, ne magadban kelts lelkiismeret furdalást.

HA történt molesztálás, tök mindegy mit tett a későbbiekben, nem érdemel bocsánatot. De sanszos hogy itt nem erőszakról van szó, hanem egy lehúzós "terapeutáról"

Valahogy kétlem, hogy ha nem történt soha ilyen, akkor hamis emlékeket nem lehet ébreszteni sehogy. Bár lehet így másképp látom, hogy én mindig emlékeztem, hogy velem mi rossz történt.

Az ilyesmire jobb nem emlékezni, ha eltemette a tudatalatti, akkor az jobb, ha lenn marad.

Csakhogy nem emlékszik. A terapeuta dumálta be neki.

18, bizonyos traumát az agy direkt próbál törölni.... azt elő lehet hozni, de beledumálni ami nem volt soha, azt kétlem...

"18, bizonyos traumát az agy direkt próbál törölni..." Tisztában vagyok vele, bántalmazott vagyok, éppen ezért hiszem hogy erősen sántít amit a kérdező molesztálásnak hisz. Az nem úgy működik hogy kitörlődik mintha soha nem lett volna trauma.