Rosszul esik, hogy anyám nem támogat, inkább lebeszél mindenről. Kinek van igaza?

22 éves vagyok, nő, és jelenleg még szüleimmel élek. Viszont én a napokban fogok Budapesten munkába állni (remèlhetőleg, próbanapra megyek) és nagyon örülnék neki, ha sikerülne és fel tudnák költözni.

Anyám semmiben nem támogatn(sosem támogatott), tehát azt akarja hogy maradjak otthon és elégedjek meg azzal, hogy beugrósként dolgozok és kapok havi 90-100 ezret. Szeretnék önálló lenni, de nem anyám nem hagyja, nem akarja.

Olyanokat mond nekem, hogy hogy tehetem meg ezt én vele hogy elköltözök... meg hogy velem annyi ideget eszik.

Mindig is ilyen volt, olyan erősen fogott hogy barátaim is alig voltak, mert sosem engedett sehova pl.bulizni, vagy ha elmentem sétálni, állandóan hívogatott hogy menjek hazafele.

Apám is itt van, ő sem nagyon támogat semmiben, ebben meg főleg nem, hogy pestre szeretnék költözni és dolgozni akarok. Mindig mondják hogy minek akarok én a nagyvilágba menni, milyen veszélyes.

Mi egy kis semmilyen városban élünk, nincs itt semmi.

Munkát is alig találtam, ami most van, azt is rokon intézte. Nem èrzem itt jól magam. Nem tudok fejlődni, olyan mint egy falu.

Anyám meg hisztizik hogy mit képzelek magamról hogy elköltözök...