Szüleidnek és házastársad szüleinek hasonló vagy eltérő a természetük?

"Pl. hogy hagynak-e élni benneteket vagy beleszólnak, lobbanékonyak-e vagy nyugodtan lehet velük társalogni, ilyenek."

Az én szüleim mindent úgy fogadnak el, ahogy mi jónak látjuk, teljesen úgy hagynak élni ahogyan mi szeretnénk, de mindig ott vannak mögöttünk, ha tanácsot vagy segítséget kérünk valamiben. Nem szólnak bele semmibe. Mindenről kötetlenül, lazán és teljesen természetesen lehet velük beszélni, akármiről legyen szó.

Az ő szülei eleinte nagyon megpróbáltak irányítani, terelgetni minket, mindent úgy kellet csinálni, ahogyan az anyja elgondolta. Eleinte úgy éltük az életünket, ahogy szerintük kellett volna, ahogyan ők jónak és tökéletesnek látták. Aztán ez feszültségeket szült közöttünk és azt mondtam, hogy eddig és ne tovább, élje mindenki a saját életét és ne másét. Én sem szólok bele az ő életükbe, ők se irányítsák a miénket. Ebből voltak konfliktusok, de végülis idővel elsimultak. Anyósékkal is lehet társalogni, de ők a beszélgetésekben is sokkal kötöttebbek, nem annyira közvetlenek, meg náluk vannak bizonyos kényes témák, tabutémák bőven, amit szóba sem lehet hozni a jelenlétükben pl. családi pénzügyi dolgok, magánéleti dolgok, esetleges munkahelyi gondok, egészségügyi "kényes" dolgok, amiket titkol (anyósom bipoláris, szorongó) stb, pedig ha beszélne ezekről, segíthetnénk egymásnak, de ő nem ilyen alkat. Hosszú lett, sorry. (3-as voltam)

Apróbb különbségek vannak.

Alapvetően azért hasonlóak, és én azt gondolom, logikus is, hiszen ha nagyon más szokásokat/értékrendet hoztunk volna a szülői házból, akkor mi sem szerettünk volna egymásba.