Normális, hogy az anyám ennyire félt egy horvátországi úttól? Ti féltenétek a gyereketeket hasonló helyzetben?

Ezt találtam. Akkor nem jól tudtam. 4-es voltam.

"A tévhitekkel ellentétben akár egynapos jogosítvánnyal is vezethettek külföldön. Korhatár viszont van: ha még nem töltöttétek be a 18. életéveteket, csak belföldön vezethettek."

Tökre attól függ mennyire eldugott utakkn mentek, vagy a sztrádán.

Az autópálya nekem stresszes, mert sok az állat, és sok olyan más sofőr aki kialvatlan, nem figyel.

Falusi utakon meg GPSel is nagyon el lehet tévedni, pláne ha nem érted mi van kitáblázva.

Én ennyi idősen ilyen messze költöztem, szóval maga a táv nem sok, de friss jogsikkal vezetni picit igen.

Amennyiben tudtok úgy kalkulálni, hogy reggel indultok, és az út közben többször megálltok kávézni, nyújtózni, és még napközben leértek, akkor megoldható.

Csak vegyétek ráérősre.

Nemtudom miért van az emberek fejében az autópálya a pokolba vezető út, oda csak az igazi túlélők mehetnek fel...

Nekem is ez volt és egyszer az egyik reggel bejelentette a főnököm, hogy lemegyek vidékre és én fogok vezetni. Annyira bennem volt a para, hogy most jaj mi lesz, erre rá kellett jönnöm a stressz nem az autópályán van, hanem a városokban.

A balesetekkel meg a lerobbanások többségével együtt.

Felesleges belerakni szerencsétlen lányba is a stresszt mert akkor nem az útra fog koncentrálni. Tudasd anyukáddal is ezeket.

Egyetértek én is a 27-essel, jobban szeretek autópályán menni, mint vàrosban. Kereszteződéseket ki nem állhatom pl.

Normális hogy aggódik, na de nem ennyire.