Normális, ha 30 évesen, szülő elvárja, hogy beszámoljak merre voltam a párommal?
Még otthon élek, de nem gondolnám, hogy el kellene mondanom, merre jártunk.
El szoktam azért mondani az úticélt, mert elvárják, de volt olyan alkalom, hogy mondjuk a páromékhoz mentünk, és nem volt otthon senki. Nem akartam, hogy feszélyezzen engem az, hogy tudják, hogy esetleg mit csinálok...
Eleve 30 évesen, különösen ha párod is van, miért otthon laksz? És ha jól értem, a párod is a szüleinél lakik. Ő hány éves? Melyikőtök a férfi, melyikőtök a nő?
Egyébként 1-esnek igaza van: nyilván a normál emberi érdeklődésnek része, hogy megkérdezem a velem lakó családtagomat, merre járt, mit csinált. De beszámoltatni természetesen nincs joga.
Lehetséges viszont, hogy szüleid ezt csak normál érdeklődésként kérdezik, csupán te érzel benne számonkérést.
Azt azért nem kérdezte meg, történt-e köztünk valami.
De mondjuk azt már igen, hogy milyen a szülei lakása, gondolom, összehasonlításképp a miénkhez. Én erről nem is akartam beszélni, olyan amilyen.
Az, hogy mit ettünk, hol voltunk náluk alap kérdések. Persze egy-két részletet kihagyok, minden helyről, üzletről nem kell tudnia, ahol voltunk...
Sokszor azt érzem, nem kezel felnőttként..
Szerintem az bornális ,hogy a családtagjaid megkérdezik, hogy merre jártatok stb . Viszont csak egészséges kereteken belül!
Tehát a beszámoltatással nem értek egyet,ha valamit akarsz elmondasz ,ha nem nem.
3-ra:
Én ebben nem érzek számon kérést. Amíg a szüleimmel laktam, bárhonnan érkeztem haza (egész napos távollétből) szüleim első kérdése az volt, hogy ettem-e ebédet ott és jóllaktam-e. Ha bárhová mentem egész napra, megkérdezték, hogy hol fogok ebédelni. Ha sehol, akkor mi lesz velem estig. :-)
Nyilván az ő szeretetnyelvük a másik megvendégelése, megetetése. Ezzel mutatják ki a gondoskodásukat.
A párod szüleinek a lakását is csak érdeklődésképpen kérdezték. Lehet, hogy attól tartanak, sokkal gazdagabbak vagy szebb a lakásuk, és ezt-azt a ti lakásotokban is fel kéne újítani, mire a párod szüleivel összeismerkednek, nehogy "szégyenben maradjanak".
Én értem az észjárásukat (ha mosolygok is rajta), és szerintem semmi kontrolláló szándék nincs bennük.
Szerintem az nem normális, hogy téged feszélyez 30 évesen, hogy esetleg a szüleid rájönnek, hogy lefekszel a pasiddal...
Az együtt élő családtagok esetében szerintem nem nagy elvárás felnőttként sem, hogy tudják egymásról, ki merre jár, hogy ha gond van, tudják, merre kell keresni. Nálam legalábbis így működött huszonévesen anyukámékkal.
Mi közötök van hozzá, ki miért lakik otthon? Nem ez volt a kérdés, álljatok már le!
Kérdező! Bizonyos kereteken belül igen, normális, hiszen nyilván tudni szeretnének rólad, de ha minden egyes részletre kíváncsiak, az már nem az. Van, ami nem tartozik senkire, csak kettőtökre!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!