Olyan emberek kérdésére lennék kiváncsi, akiknek meghalt valamelyik szülője vagy ne adj isten mindkettő. Változott utánna valamit a személyiségetek?

Nekem anyukám halt meg lassan 5 éve. Nekünk nem volt jó a kapcsolatunk sajnos, és sokszor mikor még élt akkor úgy éreztem hogy nem a javamat akarja.

Volt egy párom akit nem szerettem és közben egy régi baráttal közelebb kezdtünk kerülni egymáshoz. El voltam hanyagolja és jól esett hogy valaki foglalkozik velem. Csak hosszú beszélgetések voltak. Tulajdonképpen sokáig nem is mutatta felém hogy vonzódna hozzám. Én pedig bele szerettem, de nem mertem lépni, mert anya csak mondta és mondta hogy ne,mert akkor mi lesz.

Mielőtt anya elment (rákban hunyt el) összejöttem azzal akit annyira ellenzet. Anyunak már nem tudtam elmondani a döntésem de talán jobb is így. Most jegyben járok párommal és nemsokára a felesége leszek. Talán nemsokára gyerekünk is lesz.

Ez volt az egyik nagy változás.

Apával a kapcsolatom megjavult mert rajöttunk hogy rövid az élet nagyon.

Külsőre... hát mintha kicseréltek volna. Párom segített ebben sokat, mert ő előtte csak feketét hordtam. Aztán mostmár adok magamra. Igazán nőnek érzem magam, és csinos vagyok. Hordok szoknyát,magassarkút stb. :)

Derűsebben látom a világot. Viszont érzem hogy valami megváltozott bennem mikor ő meghalt. Igen... azthiszem felnőttem,de valami még is tört bennem, bár nem tudom hogy mi.

Negatívumok:Lettek fóbiáim amiket eddig nem tapasztaltam, halál félelem majd ezt követően pánik roham, nem találom a helyem, konfliktus kerülés, nem merek szembesülni pl a főnök véleményével hanem hagyom hogy alázzon de vagy fáj.

Elkezdtem hinni a túlvilágban méginkább... néha úgy érzem,hogy anya itt van velem...és ez nem tölt el jó érzésekkel