Tiltsam el az apjától?

Volt egy 5 évig tartó kapcsolatom. Sajnos elrontottam, sose kellett volna vele szóba állnom, de csak lassan derültek ki róla, hogy megbízhatatlan, hazug, sunyi. Volt jó oldala is nyilván, de a rosszak vezettek ahhoz, hogy ne lehessen vele párkapcsolatban élni. Van 2 gyereke, akik ma már 25, 30 évesek. Van tőle egy lányom. Viszont már a terhesség alatt sem volt annyira felhőtlen a kapcsolatunk. Vagyis én hiába próbáltam, de sokszor magamra maradtam, egyedülálló hagyott anyagilag, lelkileg, testileg, mindenhogyan. A gyerekeivel jó volt a kapcsolata, mikor nálunk voltak 2 hetente. Bár nagyon nem foglalkoztak az apjukkal, de a kamaszkornak tudtam be.

A közös lányunk most 9 éves, de nagyon apás. Nincs szabály. Akkor mehet hozzá amikor akar. Annyi ideig lehet ott ameddig akar. A gyereket néztem mindig. Sokáig rá se nézet, mert mindig más dolga volt. Sírva kértem tőle, hogy foglalkozon, vigye a gyereket (akkor 2-3 éves volt), lemondok a gyerektartásról is. Végül 3 évig csak 3-4 hetente vitte el, akkor is egyedül hagyta reggel vagy ott hagyta másnál. Szóval nagyon nehezen, de megszenvedtem a gyerekkel együtt a sok évet. De még így is akart menni apjához, engedtem. Lett egy élettársa, reméltem mostmár rendben lesz minden. Már rendszeresen 2 hetente vitte, mentek ide-oda. A gyerek nagyon jól érezte magát. Nekem ennél több nem kellett.

A gytartást fizeti, bár 18.000 ft-on kívül semmi mást nem. Sem az iskoláztatást, se ruhát, semmit. De már ez a része nem érdekel.

Nos mikor mi szét mentunk,a gyerekeivel sem tartottam a kapcsolatot. Nagyon bántó dolgokat hallottam aztán az apjuktól, hogy a gyerekei miket mondtak. Így én nem is kerestem őket, pedig a lányomnak a testvérei, ezért sajnáltam a dolgot. Bár az exem mindig mondta, hogy ők rendszeresen járnak a gyerekekhez, így örültem, hogy legalább így tudják tartani a kapcsolatot. A lányomat sosem fagattam. Ha haza jött, kérdeztem milyen volt, elmondta két mondatban, de elég volt rá nézni, hogy nagyon jól érezte magát.

Egy hete felkereset a nagyobbik lánya, aki most 25 éves. Azt mondta szeretné látni a kishugát. Meghívtam hozzánk, azt hittem az apja keze van benne, mert most két hónapja nem engededem hozzá. Volt egy huzata, amiért nem tartom tovább a hátam és mondtam, amíg nem "intézi", addig a gyerek se mehet hozzá. Bár annyira nincs meghatva, mert írogat a gyereknek, hogy mikor megy stb hozzá. Hiába mondtam az exnek, hogy felhívhatja, ő is jöhet ide, de a gyereket addig nem engedem.

Szóval kiderült, hogy a nagylány és az en lányom 3 éve nem találkoztak. Az apjuk folyamatosan hazudott. És hogy ő meg a másik tesó sem tartja az apjukkal a kapcsolatot, mert állandóan át veri őket, hazudik és a 3 év alatt is 2x hívta fel a lányt. Annyira sajnáltam, mert annyira rossz volt, hogy arról az emberről beszélt, aki az én gyerekemnek is az apukája. És most itt sírt előttem egy 25 éves felnőtt nő, akit nagy ívben leszart az apja és nem tette túl magát rajta. Kimerült, hogy azért nem mert velem kapcsolatba lépni, mert rólam is rosszat mondott nekik. Pedig annyira boldogan öleltem magamhoz, mikor találkoztunk. Megbeszéltük, nem engedjük el mostmár egymás kezét, mert a kicsi lány ami egy családá tesz minket.

Szóval most iszonyatosan fel vagyok zaklatva. Hagyjam a lányom ennek a férfinak a közelébe, aki már 2 gyereket tönkre tett? Viszont a lányom nagyon szereti, ragaszkodik hozzá. De már most át szokta vágni, ígérget, hazudik neki.

Volt egy olyan, hogy ígérte neki az állatkertet a tesókkal együtt. Ez még akkor volt, mikor beszélt a két nagy az apjukkal. Erre ő elvitte őket, de utána elment csavarogni, amíg a gyerekek az állatkertben voltak. A lanyomiszonyatosan csalódott volt. Sírt itthon, mert apával akart menni.

Nem tudom mit tegyek.

Úgy érzem már mindent megtettem ő felé, de semmi nem segített. Nekem a lányom nyugalma a legfontosabb. Én is apa nélkül nőttem fel. Vagyis ha találkoztunk, ki használt. És tudom milyen fájdalmas. El akarom kerülni ettől a fájdalomtól.

Kérlek ne bántsatok emiatt, minden kérdésre válaszolok, de higgyétek el, hogy tanácstalan vagyok és minden kedves és jóindulatú választ megfontolok