Az apám többször is kinevetett vagy utánzott amikor beszeltem (en vagyok a legkisebb a csaladban, es nyilvan vekonyabb volt a hangom) Torődni se torodott soha velem, most elvárja hogy hívosgassam, kerdezzem hogy van,de hogyan ha soha nem beszéltünk?

Lehet durván fogalmaztam, nem mindig nevetett ki, vagy utánozott, volt normális is velem, vagyis -hogy nem cse.szegtetett- de soha semmirol nem tudtunk beszélni,

Az egyetlen jó amit tett az az hogy adott egy keves penzt amikor főiskolára mentem, annyit hogy minden hónapba a rezsit es a lakbert épp kitudtam fizetni.

Persze dolgoztam is tanulas mellett pont ezert amikor csak tudtam.

Gondoltam hogy ezt azert leirom az ő javára.

5 bocsanatot soha nem fog kerni, szerinte nekunk kell tisztelnünk őt, és "biztos megerdemeltük"

Köszönöm a kommenteket