Meghalt a kislányom, mikor lesz ez már jobb, ha egyáltalán az lesz?

Elveszítettem a kislányomat három évvel ezelőtt. El nem tudom mondani, hogy mennyire fáj és hiányzik a mai napig. Főleg most, hogy lassan közeleg a névnapja és a születésnapja is:( 6 éves kisfiam tartja bennem a lelket és a vőlegényem. Szeretnénk közös babát, de mindig a drága kislányom jut eszembe:( Mostanában rengeteget sírok miatta, nem hiszem el, hogy ez velünk történt. Olyan gyönyönyrű kisleány volt, és csak 5 évet tölthettünk együtt, mert egy csúnya betegség elragadta tőlünk... Agydaganata volt... 1 évig voltunk kórházban, mialatt a férjem megcsalt, telebeszélte a kisfiam fejét és elfogadhatatlan dolgokat mondott a kislányára. Nagyon nehezen tudom élni az életem a kislányom nélkül, és ezen valamelyest csak úgy tudok enyhíteni, ha megpróbálok segíteni a hasonló sorsú gyerekeken és szüleiken. De amikor ismét meghal egy csöppség, akkor eszméletlen fájdalom fog el. És nem csak a kislányom miatt, hanem az miatt a szörnyű betegség miatt is, amit úgy hívnak, agydaganat... Tudjátok, rengeteg kisgyerek hal bele ebbe a rettenetbe. És nincs gyógymód a betegségükre. Oktalanul szenvednek, majd elveszítik a csatát... Bocsánat, ha hosszú lett, de jól esett kiírni magamból.