Van rákbeteg közeli rokonod? Ha igen, hogyan dolgozod/dolgoztad fel, hogy el fogod veszíteni?
Ne haragudjatok, valahova tényleg le akarom már írni. Anyukám végső stádiumú rákos, már mozogni is alig tud, rettenetesen gyenge. És én haragszom rá... nem eszik, nem iszik, mert gyakran van hányingere... csak alig valamit... a gyógyszerei beszedéséért is könyörögni kell, ő meg hisztizik. Tudom, hogy rettenetesen nehéz neki. De már mi se bírjuk (vagy én legalábbis). Nagymamámmal és Apukámmal lakunk egy házban újabban (elváltak, de jó a viszony). Apu a kórházi ügyekben segít, Nagyi ellátja, rettenetesen (irdatlanul) sokat tesz érte. Minden erejéből a segítségen van. Tornáztattam párszor Anyát erősítés céljából, az elején volt is motivációja, de már meg se kérdezem, csak egy "most hagyjál, hagyjál már!"-t kapnék. Nem tud egyedül mozogni, és amíg nem erősödik meg és nem kerül vállalható állapotba a mája (áttét), a dokik nem kezdhetnek vele semmit. Ő pedig nem biztos benne, hogy vállalná a kemoterápiát. De most egyébként se lehet még. Nem is tesz érte, hogy jobban legyen. Nem is tudom, hányszor kértük, hogy álljon fel, járkáljon egy kicsit a szobában, vagy üljön ki velünk a kertbe. Már ülni se tud 1-2 percnél tovább. Ma szerzett apukán egy tolószéket, hogy könnyebben közlekedjenek (kocsiig, kocsitól a kórházba stb.). A legkisebb dolgon is kiborul. Nem tudok vele megbeszélni semmit (ahogy eddig tettem). Mindig sokkal szorosabb volt a köztünk lévő kapcsolat, mint Apu és köztem. De most senkivel semmi. Gimnazista vagyok. A suliban általában tök jól elvagyok, de itthon úgy utálok már lenni. Olyan rossz hangulat lengi be a teret, minden délután, minden este.
Ti hogy csináljátok/csináltátok? Hogy viseltétek? Folyton arra gondolok, hogy miután meghal (mert meg fog halni - ezt eleinte eszméletlen nehéz volt elhinnem, de egyre könnyebb... nagyon sokáig hittem/bíztam a teljes gyógyulásban... én naiv), az jár majd az eszemben, hogy nem törődtem vele eleget, nem segítettem, nem éreztettem vele, hogy szeretem. De nem tudok közelebb kerülni hozzá. Nem megy.
Nektek milyen, milyen volt?
Hosszú lett, tudom, bocsi; köszi annak, aki elolvasta.
Ha már annyira gyenge, hogy alig tud mozogni és enni, akkor nem fog megerősödni. Az orvosok nem szeretnek rossz hírt közölni. Ők tudják, csak nem mondják.
"A semmin is felhúzza magát." Hát iszonyatos halálfélelme van! Ott fekszik a halál torkában! Ez borzasztó neki! Hát persze, hogy ingerlékeny, nem arra a konkrét hülyeségre, amivel épp idegesítitek, hanem arra, hogy itt kell hagynia az életet, titeket, és még ráadásul ágyhoz kötve kiszolgáltatottan szenved! Ennél rosszabb élethelyzet nem képzelhető el! Ne idegesítsétek, ne vitatkozzatok vele, mert nem lesz idő helyrehozni. Most mikor együtt vagytok, kizárólag hozzá kell alkalmazkodni. A dühödet, feszültségedet pedig máshol add ki, és használd ki a saját életed örömeit is, hogy valami kikapcsoljon, valamiből töltekezz. Adj magadnak is időt. Fiú vagy vagy lány?
Apam tudo es gege rakos.
El sem olvasom amiket itt irnak mert nem tudom ,nem akarok ezeken gondolkodni.
Most is korhazban van még nem is kapott semmilyen kezelest, mégis olyan gyenge hogy toloszekben toltak le a noverek amikor latogatoba voltak hozza. Februar ota nem tud enni, a sajat nyalat kikopi...februar ota csak leveslet es tapszert evett. Le van fogyva nagyon, amikor kiderult decemberben hogy rakos mar akkor is le volt fogyva, elodzor tudogyulladasos tunetei voltak es ugy derult ki hogy tudorakja van, aztan a vizsgalatok soran kiderult hogy gege rakja is tehat attetes. Devember ota semmit nem csinaltak vele. Tavaj ilyenkor még dolgozott semmi baja nem volt, most meg..
Neha ejszaka a sotetben rosszul leszek, fuldoklom nem akarok bele gondolni nem akarok ezekrol tudni...nem tudom feldolgozni, nem is olvasgatok ebben a temaban semmit
Mi sajnos most édesapánkkal vagyunk hasonló helyzetben. Daganatos beteg, előrehaladott állapot, több áttét. Egy-két hónappal ezelőtt még aktívan dolgozott, kerékpározott, tett-vett, mint ahogy egész életében csinálta. Majd egy nem múló tünet miatt be lett utalva UH-ra, ahol kiderült, hogy valószínűleg daganatos beteg. A CT-n már több áttét is látható volt. Jelenleg pedig olyan gyenge, hogy felkelni alig tud, keveset eszik (nehezen nyel), sokat fogyott, és rendkívül gyenge. Nagyon rossz így látni a nemrég még életerős apámat. Elképzelhető, hogy korábban kezdődött a daganat, de gyakorlatilag 1-2 hónap alatt teljesen ledöntötte. Sokszor beszélni sincs túl sok ereje...
Mi bízunk a legjobbakban, szeretnénk, ha minél több évet velünk tudna még tölteni, és ezt vele is éreztetjük.
#14: Ez rettenetes lehet, nagyon sajnálom :(. Minden jót kívánok, tényleg!
#11: Ennek pedig nagyon örülök, remélem, egyre jobb lesz (vagy legalább stagnál)!
#13: Tényleg nem ott tartunk még... azon vagyunk, hogy elkezdődhessen valami, ami javít az állapotán, és hogy ez megtörténhessen, el kell múlnia a sárgaságának (ami már valamivel jobb, mint pár hete a kórházban). Előtte nem szoktam mérges, ideges lenni, olyankor inkább kimegyek. Lány vagyok egyébként.
Nagyon fiatalon kerültél olyan helyzetbe, ami felnőtt embernek is borzasztóan kemény. Nem csoda, hogy nehezen viseled. Édesanyád minden bizonnyal azért ingerlékeny, mert fáradt, gyenge, kiszolgáltatott és fél. Ilyenkor az embereknek nem jut erejük simulékonyan viselkedni, vagy másokkal olyan témákat megvitatni, amik a beszélgetőpartnernek fontosak. Próbálj türelmesnek lenni vele, akkor is, ha neked is nehéz.
Ha van rá lehetőség és Édesanyád rábólint, talán segíthetne neki/nektek egy jó pszichológus, aki házhoz jön. Most az a fontos, hogy a lehető legjobb életminőséggel, szeretetben a családjával legyen.
Nekem édesanyám volt súlyos beteg de nem lett volna pfám azt mondani rá, hogy hisztizik, mikor kib fájdalmakkal kellett élnie.
Meg nem eszik? És akkor mi van? Az ő dolga, ha mindentől hányingere van, persze, hogy nem fog enni.
Kérdező, komolyan mondom, hogy nagyon gondolkodj el a hozzáállásodon, mert a jelenlegi az elkeserítő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!