Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Van rákbeteg közeli rokonod?...

Van rákbeteg közeli rokonod? Ha igen, hogyan dolgozod/dolgoztad fel, hogy el fogod veszíteni?

Figyelt kérdés

Ne haragudjatok, valahova tényleg le akarom már írni. Anyukám végső stádiumú rákos, már mozogni is alig tud, rettenetesen gyenge. És én haragszom rá... nem eszik, nem iszik, mert gyakran van hányingere... csak alig valamit... a gyógyszerei beszedéséért is könyörögni kell, ő meg hisztizik. Tudom, hogy rettenetesen nehéz neki. De már mi se bírjuk (vagy én legalábbis). Nagymamámmal és Apukámmal lakunk egy házban újabban (elváltak, de jó a viszony). Apu a kórházi ügyekben segít, Nagyi ellátja, rettenetesen (irdatlanul) sokat tesz érte. Minden erejéből a segítségen van. Tornáztattam párszor Anyát erősítés céljából, az elején volt is motivációja, de már meg se kérdezem, csak egy "most hagyjál, hagyjál már!"-t kapnék. Nem tud egyedül mozogni, és amíg nem erősödik meg és nem kerül vállalható állapotba a mája (áttét), a dokik nem kezdhetnek vele semmit. Ő pedig nem biztos benne, hogy vállalná a kemoterápiát. De most egyébként se lehet még. Nem is tesz érte, hogy jobban legyen. Nem is tudom, hányszor kértük, hogy álljon fel, járkáljon egy kicsit a szobában, vagy üljön ki velünk a kertbe. Már ülni se tud 1-2 percnél tovább. Ma szerzett apukán egy tolószéket, hogy könnyebben közlekedjenek (kocsiig, kocsitól a kórházba stb.). A legkisebb dolgon is kiborul. Nem tudok vele megbeszélni semmit (ahogy eddig tettem). Mindig sokkal szorosabb volt a köztünk lévő kapcsolat, mint Apu és köztem. De most senkivel semmi. Gimnazista vagyok. A suliban általában tök jól elvagyok, de itthon úgy utálok már lenni. Olyan rossz hangulat lengi be a teret, minden délután, minden este.

Ti hogy csináljátok/csináltátok? Hogy viseltétek? Folyton arra gondolok, hogy miután meghal (mert meg fog halni - ezt eleinte eszméletlen nehéz volt elhinnem, de egyre könnyebb... nagyon sokáig hittem/bíztam a teljes gyógyulásban... én naiv), az jár majd az eszemben, hogy nem törődtem vele eleget, nem segítettem, nem éreztettem vele, hogy szeretem. De nem tudok közelebb kerülni hozzá. Nem megy.

Nektek milyen, milyen volt?

Hosszú lett, tudom, bocsi; köszi annak, aki elolvasta.



2022. jún. 10. 20:27
1 2 3
 11/23 anonim ***** válasza:
95%
Nekem a nővérem az, sokkolt is mikor megtudtam hogy beteg, viszont azt is, hogy a rák nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg fog halni ebben a betegségben. Több éve tünetmentes, már már olyan mintha meggyógyult volna teljesen. Megműtötték, kemoterápiát, és sugárkezelést is kapott, kihullott a haja teljesen, de azóta ha ritkásabban de kinőtt úgy 20-30 centisre a haja. Apukánk is rákbeteg volt, és a nagymamánk is, illetve abban haltak meg sok évvel ezelőtt. Valószínűleg genetikai oka is lehet, hogy rákos lett a nővérem is. Kérdező nagyon sajnálom anyukádat, és kitartást és sok erőt kívánok neked.
2022. jún. 10. 21:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/23 A kérdező kommentje:
Köszi az újabb válaszokat! Nem piszkálom, próbálok neki segíteni, de a semmin is felhúzza magát (persze megértem, de nem viselem jól). #8 Még nem az utolsó heteiről van szó, ezért próbáljuk erősíteni, hogy kezelhessék (ha akarja). Nem mondtak konkrét időt, de hónapok szinte biztosan vannak még, remélem, hogy több is... ő kb. 2 hónapja azt mondta, hogy legalább egy évet szeretne... vagy kettőt... (akkor orvos még nem mondott semmi ezzel kapcsolatosat, azóta volt egy olyan, hogy terápiával akár (!) éveket is nyerhet). Ez akkor nagyon rosszul érintett, mert addig biztos voltam benne, hogy évei (és nem csak 1-2) vannak hátra. Nem voltam eléggé képben, túl bizakodó voltam, vagy túl optimista, vagy túl hülye, tökmindegy.
2022. jún. 10. 21:51
 13/23 anonim ***** válasza:
95%

Ha már annyira gyenge, hogy alig tud mozogni és enni, akkor nem fog megerősödni. Az orvosok nem szeretnek rossz hírt közölni. Ők tudják, csak nem mondják.

"A semmin is felhúzza magát." Hát iszonyatos halálfélelme van! Ott fekszik a halál torkában! Ez borzasztó neki! Hát persze, hogy ingerlékeny, nem arra a konkrét hülyeségre, amivel épp idegesítitek, hanem arra, hogy itt kell hagynia az életet, titeket, és még ráadásul ágyhoz kötve kiszolgáltatottan szenved! Ennél rosszabb élethelyzet nem képzelhető el! Ne idegesítsétek, ne vitatkozzatok vele, mert nem lesz idő helyrehozni. Most mikor együtt vagytok, kizárólag hozzá kell alkalmazkodni. A dühödet, feszültségedet pedig máshol add ki, és használd ki a saját életed örömeit is, hogy valami kikapcsoljon, valamiből töltekezz. Adj magadnak is időt. Fiú vagy vagy lány?

2022. jún. 10. 22:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/23 anonim válasza:
100%

Apam tudo es gege rakos.

El sem olvasom amiket itt irnak mert nem tudom ,nem akarok ezeken gondolkodni.

Most is korhazban van még nem is kapott semmilyen kezelest, mégis olyan gyenge hogy toloszekben toltak le a noverek amikor latogatoba voltak hozza. Februar ota nem tud enni, a sajat nyalat kikopi...februar ota csak leveslet es tapszert evett. Le van fogyva nagyon, amikor kiderult decemberben hogy rakos mar akkor is le volt fogyva, elodzor tudogyulladasos tunetei voltak es ugy derult ki hogy tudorakja van, aztan a vizsgalatok soran kiderult hogy gege rakja is tehat attetes. Devember ota semmit nem csinaltak vele. Tavaj ilyenkor még dolgozott semmi baja nem volt, most meg..

Neha ejszaka a sotetben rosszul leszek, fuldoklom nem akarok bele gondolni nem akarok ezekrol tudni...nem tudom feldolgozni, nem is olvasgatok ebben a temaban semmit

2022. jún. 10. 22:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/23 anonim válasza:
100%

Mi sajnos most édesapánkkal vagyunk hasonló helyzetben. Daganatos beteg, előrehaladott állapot, több áttét. Egy-két hónappal ezelőtt még aktívan dolgozott, kerékpározott, tett-vett, mint ahogy egész életében csinálta. Majd egy nem múló tünet miatt be lett utalva UH-ra, ahol kiderült, hogy valószínűleg daganatos beteg. A CT-n már több áttét is látható volt. Jelenleg pedig olyan gyenge, hogy felkelni alig tud, keveset eszik (nehezen nyel), sokat fogyott, és rendkívül gyenge. Nagyon rossz így látni a nemrég még életerős apámat. Elképzelhető, hogy korábban kezdődött a daganat, de gyakorlatilag 1-2 hónap alatt teljesen ledöntötte. Sokszor beszélni sincs túl sok ereje...


Mi bízunk a legjobbakban, szeretnénk, ha minél több évet velünk tudna még tölteni, és ezt vele is éreztetjük.

2022. jún. 10. 22:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/23 A kérdező kommentje:

#14: Ez rettenetes lehet, nagyon sajnálom :(. Minden jót kívánok, tényleg!

#11: Ennek pedig nagyon örülök, remélem, egyre jobb lesz (vagy legalább stagnál)!

#13: Tényleg nem ott tartunk még... azon vagyunk, hogy elkezdődhessen valami, ami javít az állapotán, és hogy ez megtörténhessen, el kell múlnia a sárgaságának (ami már valamivel jobb, mint pár hete a kórházban). Előtte nem szoktam mérges, ideges lenni, olyankor inkább kimegyek. Lány vagyok egyébként.

2022. jún. 10. 22:16
 17/23 anonim ***** válasza:
95%

Nagyon fiatalon kerültél olyan helyzetbe, ami felnőtt embernek is borzasztóan kemény. Nem csoda, hogy nehezen viseled. Édesanyád minden bizonnyal azért ingerlékeny, mert fáradt, gyenge, kiszolgáltatott és fél. Ilyenkor az embereknek nem jut erejük simulékonyan viselkedni, vagy másokkal olyan témákat megvitatni, amik a beszélgetőpartnernek fontosak. Próbálj türelmesnek lenni vele, akkor is, ha neked is nehéz.

Ha van rá lehetőség és Édesanyád rábólint, talán segíthetne neki/nektek egy jó pszichológus, aki házhoz jön. Most az a fontos, hogy a lehető legjobb életminőséggel, szeretetben a családjával legyen.

2022. jún. 10. 22:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/23 anonim ***** válasza:
85%
Uh, jobbulást! Sajnos az én anyum is megküzdött ezzel, de ő egy igen ritka formával (mielóma multiplex). 2019-bem derült ki, 2020-ban transzplantálták, kemót csak egyet kapott, közvetlen a transzplantáció előtt. Istennek hála sikerült a beavatkozás, azóta ellenőrzésekre jár és szedi a visszaesés gátlót. Neki szerencsére a hátfájáson kívül nem voltak durva tünetei, és a gyógyszerek is azonnal hatottak szinte. Viszont az akkori viselkedése brutális volt... Igazsághoz hozzátartozik, hogy nekünk előtte sem volt túl ideális a kapcsolatunk, sőt. Én azt mondom, hogy ne veszekedj vele, ha nem bírod, akkor menj el otthonról kicsit.
2022. jún. 11. 00:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/23 anonim ***** válasza:
69%

Nekem édesanyám volt súlyos beteg de nem lett volna pfám azt mondani rá, hogy hisztizik, mikor kib fájdalmakkal kellett élnie.


Meg nem eszik? És akkor mi van? Az ő dolga, ha mindentől hányingere van, persze, hogy nem fog enni.


Kérdező, komolyan mondom, hogy nagyon gondolkodj el a hozzáállásodon, mert a jelenlegi az elkeserítő.

2022. jún. 11. 06:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/23 anonim ***** válasza:
93%
Kérdező, járj pszichológushoz. Hogy ki tudd beszélni a fájdalmadat most is (hiszen első mondatodban írod, hogy eddig magadban tartottad), és feldolgozni, hogy mit jelent a végstádium (amit a második mondatodban is írsz). Továbbá édesanyád elvesztése esetén is végig kísér majd a gyász folyamatain. Amúgy szerintem te már most is gyászolsz, mert az első két folyamat a tagadás, majd a harag, ebben vagy most. (aztán alkudozás, depresszió, elfogadás).
2022. jún. 11. 06:44
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!