Mi a helyes reakció arra, ha az ember észreveszi, hogy a nyolcéves gyereke hajnalban kiveszi a pénzt a pénztárcából?

Amit sokan írnak, az erőszakra vonatkozóan, azt mélységesen elítélem.

Nem tudom ki miket írt (az összeset nem tudom most végigolvasni) de:

A megbeszélés a célszerű: "tudod mit tettél?" "Tudod ha egy felnőtt tenné, milyen súlyos cselekmény ez?" "Miért tetted?" "Miért érezted hogy ezt kell tenned?" "Miért nem kértél tőlem?"

Németországban élek én is és nap 3 euró az ebéd munkahelyemen.

Én eleve gyanakodtam volna már mikor azt kérdezte a gyereked hogy hol tartod a pénztárcád ,simán vissza kérdeztem volna miért kérdezed? Szeretnél egy kis pénzt ? Ha igen a válasz akkor adok neki 5-10 eurót .

De ha másnap hajnalban ennek ellenére megpróbálná elopni a pénztárcámat ott helyben rá kiabállok hogy mit csinál nem tettek alvást .

Amúgy akkor is ezt csinálnám ha előző napi kérdésemre minek kérdezed hol tartom pénztárcám .Szeretnél egy kis pénzt ? Nem válasz akkor garantáltan ki vennem pénztárcámat zsebéből és vagy párban alá vagy egy magas szekrény tetejére raknám.

Állítsd le most rögtön, mert rákap. Én nem kaptam zsebpénzt annak idején és apám zsebéből lopkodtam, hogy legalább egy kicsi saját penzem legyen. Egyre nagyobbak voltak az összegek. Aztán volt egy nagy beszélgetés és helyretett, de ott derült ki szamomra, hogy az eleje óta tudta, mit teszek. De akkor miért nem szólt, miért nem beszéltük meg?? Utána kaptam zsebpénzt.

Szóval szerintem csak saját penzt akar, vagy gyűjtöget valamire. De mindenképpen fel kell tárni, hogy mi a baj, mert nem a lopkodás a megoldás, és nagyon könnyen rá lehet szokni.

Mondjuk nem ráhagyni kellett volna, hanem elbeszélgetni vele, ÉS szankcionálni már most.

Jaj, nyolcéves, jaj ellopott 10 eurót. Mindenki így kezdi.

Nem értem, miért nem reagáltál abban a pillanatban, az lett volna a helyes, most csak megy majd a hárítás meg a tagadás.

Viszont, akik ilyeneket írnak, hogy tarkón kell b*szni meg pofán vágni, azok ilyen tipikus pszichopata szülők? A lopás nyilván nem egy elnézendő dolog, de első körben ki kellene deríteni, mi az oka.

Én is "csentem ki" 30-40 forintokat anno anyám pénztárcájából, pont azért, mert én voltam az egyetlen kb. az osztályban, aki sosem kapott zsebpénzt, meg egy forintot sem, cseszegettek, mert csóró vagyok és igen, sz*r volt, hogy még egy darab csokit sem vehet soha az iskolai büfében. Soha. Később meg nem kaptam se borotvát, se dezodort, se pénzt rá, 13-15 évesen honnan kellett volna rà pénzt szereznem?

Persze, nem állítom, hogy itt erről van szó, de azt mondom, első körben meg kell keresni a lopás okait, és ha lehet, azon változtatni. Ha az a baja a gyereknek, hogy nem vehet minden nap chipset meg csokit, akkor el kell magyarázni, hogy ez van, ilyen a vilá, ha soha nem vehet, akkor meg változtasson már a szülô és adjon szerencsétlennek 2-3 eurót néhanapján, ennyi.

Ja, én sem lettem tolvaj, diplomás, családos felnőtt ember vagyok, és adót se szoktam csalni 😃

Le kell ülni vele és elbeszélgetni. Nem kicsi már, tanul számolni is.

Nézd, ennyi a bevétel, ebből ennyit kell fizetnem lakbérre, ennyit rezsire, tankolásra, ételre. (Ki lehet rakni gyufaszálakból is, kupaconként. 1 szál gyufa=10 Euro). Aztán kérd meg, hogy mutasson rá, melyik kupacból szeretne elvenni 10 Eurot. Az ételesből? Lakbéresből? Meg fogja érteni, hogy a pénz véges.

Ezek kívül a lopásról is érdemes szót ejteni. És nem, nem kell megverni.

Ő most tanulja azt, amit a felnőttek - remélhetőleg - már tudnak.

Nem tudom HONNAN SZEDIK sokan a TÍZ eurót, a kérdében világosan HATVAN euróról van szó!

Ez nem mindegy, elég nagy a különbség.