Tudna esetleg nekem valaki segíteni családi probléma kapcsán?

Mindenesetre az elköltözés lebegjen a szemed előtt mint megoldás, nem a halál. 116-123 lelkisegély. A Kék vonalon chatelni is lehet. Röviden csak annyi, hogy ő ilyen, nem rád haragszik, hanem a világra, és nem tudod megváltoztatni. Ne vedd zokon, engedd el a füled mellett, ezzel segítesz magadon a legtöbbet. Érettségi vagy szakmaszerzés után keresni kell egy olyan állást, amiből kijön egy bérelt szoba is a megélhetésen kívül és elköltözni. Nettó 200-ból el lehet így lenni.

Csak a legfontosabb maradt ki. Hol tartasz az életedben? Korod, szakma, iskola?

Ha lehetőséged van rá menekülj ebből a közegből.

A kamaszkor pontosan arra való, kérdező, hogy feszegessük a határainkat, hogy hülyeségeket csináljunk és begyűjtsük az érte jár pofonokat. Itt persze nem annyira az atyai pofonokra gondolok, mint inkább az élettől kapottakra, de hidd el, sokkal kevésbé fájdalmas a szüleink szigora, mint az életé. Tudom,, hogy ebben a korban nem így érzed, de attól még igaz. Nekem 15 éves koromban halt meg faterom, így csak az élet tudott helyretenni, ha elszalad velem ló, az pedig igencsak fájdalmas tud lenni.

Dögöljön meg a szomszéd tehene is, Senior Séf, igaz? Ha neked rossz volt, legyen másnak is az! Hát nem, az élet pofonjainak elviseléséhez nem kötelezők az apai pofonok, sőt. Minél biztosabb támaszt kapunk otthon, annál jobban el tudjuk viselni az élet pofonjait.