Nem jövök ki jól apámmal, és nem tudom miért. Nem kér semmi lehetetlent, de mégsem tudom, vagy akarom megtenni. Melyikünk lehet a hibás, hogy így alakult az életünk?

Azért nem jöttök ki, mert egy hétig kell neked könyörögni egy negyedórás kerti munkáért és akkor sem csinálod meg, meg azért, mert eltapsolod a jogosítványra kapott pénzt, és a kisujjadat sem mozdítod hogy visszakeresd, pedig ott lenne az öledben az autó. Sosem lesz jogsid. Azon is behaltam, hogy meg kellett volna neked mondani, milyen könnyű a munka, akkor megcsinálod. Öcsém, a munka a kertben volt, nem a bányában, kerti munkában még senki nem halt meg, mit gondoltál? Kib.... lusta vagy. Te így vállalkozni sem fogsz.

A testvérem is dettó te. Kétszer hagyta félbe a jogsit, mert huszonéves létére nem volt kedve megemelni a telefont, hogy egyszer pótkreszvizsgára jelentkezzen, egyszer pedig hogy a sikeres kreszvizsga után bejelentkezzen a gyakorlati oktatóhoz. Csak húzta-b@$zta az időt fél évekig (!). Anyámnak kellett helyette elintézni, mert nem bírta nézni, hogy tűzbe megy a pénze, miközben felújításokra szorul a ház, és arra gyűjtene. Tesómnak meg nem sült le a képéről a bőr. Azon kívül évek óta hallgatom, hogy majd vállalkozni fog, de fél év előkészülni rá, mert kell Fb oldal, ismertté kell tenni, hogy legyen kezdő ügyfélkör, meg kell portfólió. 5-6 éve ez van, nem történik semmi. Néha indít valami oldalt, csinál rá pár dolgot, aztán elmaradoznak a posztok, mert nincs kedve foglalkozni vele. Volt már, hogy azt mondta, októberben jelentkezik inkább xy céghez (környékbeli robotmunkahely, de a kellemesebb fajtából, tuti felvennék). Meg sem lepődtem, mikor eltelt az október, és mélyen hallgatott, lapított, nem jelentkezett sehová. Egy eltartott munkanélküli most is, és csak azért, mert lusta. Elszöszmötölget otthon, kínszenved ha valaki megkéri egy 20 perces feladatra. Hogy a szülei felé való együttérzés vagy a szégyenérzet hol van belőle, azt értelmezni sem tudom.

Apád minimális életrevalóságot, felelősségvállalást akar benned látni, de te csak húzod a szád, hogy semmihez sincs kedved (nem a kedvedet kérdezte), inkább ps-eznél. Mint egy négyéves, akinek világfájdalom visszatenni a legót a dobozba. Ez a hozzáállás ami neked van, és amit fentebb a tesómnál írtam, idegesítő, kétségbeejtő és csalódás. Az ember legszívesebben felrúgná az ilyet. Most mondja azt, hogy "jól van, nem baj", és mosolyogjon, vagy mit vársz? Ezt nézni és fizetni nem olyan buli. Azzal sem valami szívderítő szembesülni, hogy a fiának valahogy semmirekellő jelleme lett, és jó úton halad ahhoz, hogy minimum 10 évet elcsesszen a saját életéből, és ezzel együtt a szüleiéből is, akiknek ez ráadásul milliókba fog kerülni. Ilyen ember lettél. Most akkor hívjon meg vidámparkba?

Azzal javítanál a kapcsolatotokon, ha megerőltetnéd magad, és nem lennél ilyen taszító emberileg.

Azért van konfliktusod apáddal, mert fejben egy 12-13 éves kamasz vagy, apád meg felnőttként próbál kezelni. Kezedbe ad egy rakás pénzt a jogsira, elsz@rod. Megkér egy fél órás gazolásra, addig halogatod, amíg inkább megcsinálja. Támogatna az elindulásban, de te játszani akarsz. Álmodozol vállalkozásról apu pénzén (tényleg, milyen vállalkozás az, ami komoly befektetés nélkül, iskolás tudással, tapasztalat nélkül nyereséges lehet? Sugár daddyt keresel?), de úgy, ahogy Pistike űrhajós akar lenni.

Apád nagyon türelmes veled, becsüld még nagyon!

Bszki, egy napot sem dolgoztál, mert neked vállalkozás kell majd felnőtt korban?

Diákként ez ugyan miért akadályoz az meg abban hogy dolgozz?

Megsúgom, nem mindenkinek tesznek a pcsája ala mindent, van aki egyetemen is diákmelózik, nem azért, mert az a vágya az életben, hanem a penz miatt. Amiből majd utána csinálsz vállalkozást, nem anyádéktól várod arra is a lóvét.

Undorító.

Lilaköd ... rózsaszín lufiban.

Kb ennyi fogalma van a vallalkozásról...

A többit leírták előttem.

Mifele vállalkozast lehet csinalni tőke és szorgalom nélkül?

Youtuberkedés v inluenszer.?

Anyám.....

A történetben egyértelműen apádnak igaza van.Ha nagy ember akarsz lenni tegyél érte dolgozz meg érte.Nagyon jól gondolja édesapád.

A baj csak az hogy a zöme a mai fiatalnak mindent készen szeret kapni.Söt tovább megyek ami könnyen jön könnyen megy el.Ahogy te is említést tettél.Azt tudja az ember becsülni és arra lehet büszke amít maga terent és nem csak úgy hullik az ölébe.

Ha jogsira kaptál pénzt meg autót vettek neked, minimum 17-18 éves vagy.

17 évesen otthon nem csinálsz semmit, mert te vállalkozni akarsz? És milyen úton jutsz el odáig? Mert szeirntem most csak várod, hogy majd valaki beletesz egy kész jólmenő vállalkozásba, addig meg lehetőleg meg sem mozdulsz mert neked más terveid vannak.