Jobb lenne ha inkább megszakítanám a kapcsolatomat anyámmal?

Megpróbálom rövidre fogni. Kb. 13 éve annak, hogy a szüleim elváltak. A nagyszülők okoskodása miatt megromlott a kapcsolatuk, apa félrelépett egy párszor, anyának is voltak szép húzásai bla bla bla... szokásos hülyeségek. Úgy váltak el apámmal, hogy anyám megismerkedett egy másik férfivel és egy reggel összes szedtük a cuccainkat és átköltöztünk hozzá. Az elején még minden jó volt aztán utána mondta el anya, hogy alkohol problémái vannak a palijának. 7 évig voltak együtt és ez alatt minden évben 4-5-6 hónap azzal ment el, hogy ő berúgott aztán veszekedtek, nem engedte be anya a lakásba, elitta a sok pénzt ezért nélkülöztünk rengeteget bla bla bla. De azért anya még szült neki egy gyereket. 18 éves voltam mikor elköltöztem ottholról 400km-re. Elég ritkán járok haza kb 2-3 havonta hétvégére. 2 éve anya megismerkedett egy férfivel aki tényleg normális, becsületes ember volt. 1 évet bírt ki mellette. Anyáról annyit, hogy jó kapcsolatunk van, ha haza megyek akkor megpróbál mindig a kedvembe járni, napi szinten beszélünk. A minap a google maps küldött egy értesítést, hogy ebben a hónapban milyen sokat utaztam. Furcsa volt, mert nem utaztam többet, mint általába szoktam. Aztán megnéztem az előzményeket és akkor jöttem rá, hogy anya telefonja ugyan azzal a google fiókkal bejelentkezve, mint én. Megkérdeztem egy ismerősömet, hogy kivel utazgat ennyit (1100km volt amit utaztak) és akkor mondták el, hogy az alkoholista palijával (aki már elvileg megjavult) megint összejárkálnak. Megkérdeztem anyát és az volt a válasza, hogy ő csak a húgom miatt tartja vele a kapcsolatot. Na most amikor szétmentek akkor én közöltem vele, hogy ha mégegyszer szóba áll vele, akkor engem soha az életbe ne keressen. Úgy tűnik annyira nem hatotta meg a dolog. Még mielőtt lehurrogjátok a fejem és önző parasztnak vagy bárminek neveznétek azt hozzá tenném, hogy 14 éves korom óta küzdök depresszióval a nagyszerű gyerekkorom miatt amit neki köszönhetek.