Nárcisztikus szülővel teljes kontakt megszüntetése?

Semmit nem írsz róla, csak hogy messziről nem látogatott. Ez nem indok.

De közöld vele, hogy vegye elő a klinikai szakpszichológus által írott szakvéleményét, ahol szakember állapította meg róla, hogy narcisztikus és emiatt nem akarod a kapcsolatot!

(...mert arra gondolni sem merek, hogy te diagnosztizáltad, mondjuk varrónőként, eladóként, vagy operátorként)

Én megtettem, igen, de jóval hamarabb.

De nyilván mi sem voltunk jóban sosem, mert nekem nem lehetett saját véleményem, amit én csináltam/gondoltam, az mindig sz*r, a barátaim sz*rak voltak, mindenre a leszólás, szájhúzogatás, cseszegetés volt a reakció - ez maradt, miután elköltóztrm, előtte persze zsarolva voltam azzal, hogy el vagyok tartva (le is léptem érettségi után).

Szintén elköltöztem messze, aztán egy vita után letiltottam mindenhonnan. Mondjuk, amúgy is csak évi 1-2 alkalommal látogattam meg, azon kívül nem beszéltünk, sosem keresett.

Nevéz volt? Tulakdonképpen kicsit, tényleg nem egyszerű leküzdeni az embernek azt, hogy csak az anyja, pláne, mert ha a környezete is ezt hajtja, de amúgy nagyon jó döntés volt. Esküszöm, megkönnyebbülés. Szabadság.

Azóta én is visszaköltöztem, van már gyerekem (ergo unokája is), amúgy el tudna érni közös ismerősökön keresztül, ha akarna, de szerintem ez tökéletes így neki is.

A lehető legrosszabb duma ez a "mégiscsak az anyám". Annyiból az anyád, hogy megszült, minden másból nem. Meg se kellett volna mondani neki, hogy odaköltöztetek. A kapcsolatot ne tartsd semennyire se, fölösleges, hogy mérgezzen. Semmi esély arra, hogy megváltozzon. Lehet, hogy te szeretnél magadnak egy normális anyát, de neked nincs.

És nem kell hozzá klinikai szakpszichológus, hogy a nárcizmust meg lehessen állapítani, de nem is az a lényeg, hogy hogy hívják, hanem hogy a kérdező számára nemkívánatos. És nem tartozik ránk, hogy miért, egyszerűen elhisszük a kérdezőnek.

5# megértelek teljes mértékben. Nehéz egy narcisztikus ember közelében lenni. Valószínű aki ilyet ír mint a 4#-es annak köze nem volt ilyen emberhez pedig rengeteg van.

Ha valóban ilyen az anyukád akkor 3 döntésed lehet:

-elfogadod hogy ő ilyen

-megpróbálsz vele beszélni mi az ami bánt (bár ez nagyon nehéz lehet olykor )

-megszünteted a kapcsolatot vele

Ez rajtad áll melyiket választod es miért. Itt mi nem donthetjuk el helyetted hogy mi lenne neked a jó. Bár már az is sokat elárul rólad hogy tényleg nehezen bírod, hogy ide jössz tanácsért. Saját tapasztalat. Kis megerősítésre van szükséged. De ezt csak te döntheted el. Nekem is van egy rokonom akivel muszáj volt megszakítani a kapcsolatot mert sajnos nem bant szépen velem.

Testvérem ez a személy, de senki sem dönthette el helyettem hogy mit tegyek.

El kéne fogadni, nem elzavarni.

Szánj rá időt, hamár az anyád, mert sokat tanulhatsz közben önmagadról is hiszen belőle vagy.

Remélem hamar kitisztul a zavar az erőben.

Kérdező rajtad leginkább egy ilyen "egészségügyis empátia" tanfolyam segíthetne, és megtanulnád kezelni az anyukád dolgait.

Nekem a lánytestvérem Hospice nővér, és sokszor az állam leesik ahogy kezeli az ilyen "nehéz" eseteket, akiket én már hentesként szerintem felaprítottam volna :D

Előző voltam.